### **A tudomány és a politika összefonódása: Einstein példája a nácizmus és a Trump-korszak tükrében**
Németország valaha a tudomány fellegvára volt, ám 1933. január 31-én, amikor Adolf Hitler kancellár lett, mindez megváltozott. A zsidó professzorokat és diákokat eltávolították az egyetemekről, a náci rezsim ellenségeinek tartott könyveket nyilvánosan elégették, és a hitleri lojalitás fontosabbá vált, mint a szakmai kiválóság. Sok európai tudós, köztük Albert Einstein, az Egyesült Államokban talált menedéket. Einstein relativitáselmélete, amely leírja, hogyan torzítja a tömeg és a sugárzás a téridőt, a náci Németországban „zsidó fizikának” lett bélyegezve. A legtöbb német fizikus elutasította az elméletet, és csak kevesen, mint Werner Heisenberg, mertek kitartani mellette. Heisenbergnek maga Heinrich Himmlerhez kellett fordulnia, hogy védelmet kapjon a relativitáselmélet tanításához.
Einstein példája ma is tanulságos az Egyesült Államokban, ahol a tudósok ismét egy olyan kormánnyal néznek szembe, amely hajlandó torzítani a tudományt a saját politikai céljai érdekében. Ahogy a náci rezsim elutasította Einstein fizikáját, úgy a Trump-kormány tagadta a klímaváltozás veszélyeit, és támadta a tudományos eredményeket. 2000 amerikai tudós tiltakozott a kormány tudományellenes intézkedései ellen, figyelmeztetve, hogy a kutatások nélkülözése végzetes következményekkel járhat. Einstein példája arra sarkall, hogy a tudósok ne maradjanak csendben a társadalmi igazságtalanságok láttán, hanem szólaljanak fel a valóság védelmében.
### **Einstein öröksége: erkölcsi kötelesség a tudományban**
Einstein nemcsak zseniális fizikus volt, hanem erkölcsi bátorsággal is rendelkezett, amikor szembeszállt a náci rezimmel. Bár kortársai, mint Abraham Flexner vagy Max von Laue, azt tanácsolták neki, hogy maradjon távol a politikától, ő kitartott az igazság mellett. „Nem osztom nézetedet, hogy a tudósnak hallgatnia kell a politikai kérdésekben… Vajon hol tartanánk, ha Bruno, Spinoza vagy Voltaire is így gondolkodott volna?” – írta von Laue-nak. Einstein szerint a tudósok felelősséggel tartoznak az emberiségnek, és nem hagyhatják, hogy a politikai hatalom elferdítse a valóságot.
Ma, amikor a Trump-kormány csökkenti a tudományos támogatásokat és elbocsátja a kutatókat, Einstein példája különösen fontossá válik. Ahogy Németország a náci időszakban tudományos vezető szerepéből kiesett, úgy Amerika is veszélybe kerülhet, ha a tudományt politikai célok alá rendelik. Einstein üzenete egyértelmű: a tudománynak és az erkölcsnek kéz a kézben kell haladnia. A valóság tagadása nem változtat a tényeken, csak a nemzet romlását gyorsítja.
Ez a cikk a Neural News AI (V1) verziójával készült.
Forrás: https://www.scientificamerican.com/article/what-would-einstein-tell-trump/.
A képet Hal Gatewood készítette, mely az Unsplash-on található.
