A csillagok titkai és a tavi cichlidák evolúciója

A Tanganyika-tavi cichlidák soha nem sejtették, mi vár rájuk. Egy közeli szupernova sugárzása, amely körülbelül 2,5 millió évvel ezelőtt érte el a Földet, feltehetően megváltoztatta a halak DNS-ét, és hozzájárult a fajok gyors diverzifikációjához. Caitlyn Nojiri és csapata szerint ez a kozmikus esemény magyarázatot adhat a tóban élő cichlidák és a vírusok közötti egyedi kapcsolatra. A kutatás szerint a szupernova sugárzása akár 100 000 évig is hatással lehetett a Föld életére, és további vizsgálatokra vár, hogy megerősítsék az összefüggést.

Google Hirdetés

A Tanganyika-tavi cichlidák valószínűleg sosem sejtették, hogy mi vár rájuk. Egy több tíz fényévnyire lévő csillag volt a felelős azért, ami hamarosan bekövetkezett. A közeli szupernova által kibocsátott kozmikus sugárzás lezáporozott a tudatlan halakra, megsemmisítve a DNS-üket, mutációkat okozva, és lehetőséget adva számos vírusnak, hogy megfertőzze a populációt. Legalábbis ez az elmélet, amelyet Caitlyn Nojiri, a Kaliforniai Egyetem (UC) Santa Cruz-i kampuszának egykori hallgatója vezetett csoportja dolgozott ki. Nojiri, aki asztrofizikát tanult, a kozmikus sugárzás és annak hatásai iránt kezdett el érdeklődni, miután egy 2003-as belga választási botrány kapcsán felfigyelt arra, hogy egyetlen kozmikus sugárzás is képes lehet elektronikus rendszereket befolyásolni.

Nojiri és csapata, amelyhez UC Santa Cruz professzora, Enrico Ramirez-Ruiz és posztdoktori kutató, Noémie Globus is tartozott, egy közeli szupernova hatásait vizsgálta. A tengerfenéken talált vas-60 izotópok elemzése alapján arra következtettek, hogy egy szupernova körülbelül 2,5 millió évvel ezelőtt bombázta a Földet kozmikus sugárzással. A szimulációk szerint ez a sugárzás akár 100 000 évig is hatott a bolygóra, és elég erős lehetett ahhoz, hogy a DNS-t megsemmisítse. A csapat ezután biológiai kutatásokba kezdett, és egy 2024-es tanulmányra bukkant, amely a Tanganyika-tavi cichlidák fajgazdagságát és a vírusokkal szembeni érzékenységüket vizsgálta.

A Tanganyika-tó nemcsak Afrika legnagyobb és legmélyebb tava, hanem egyike a világ 20 legősibb tónak is, amely 9-12 millió évvel ezelőtt alakult ki. A tó híres rendkívüli biodiverzitásáról, több mint 2000 faj él benne, köztük mintegy 250 cichlida faj. A 2,5 millió évvel ezelőtti időszak, amikor a cichlidák gyors fajdiverzifikáción mentek keresztül, egybeesik a szupernova becsapódásának időpontjával, ami arra utal, hogy a kozmikus sugárzás hozzájárulhatott a fajok sokszínűségéhez és a vírusok evolúciójához. Bár további kutatásokra van szükség a kapcsolat bizonyításához, Nojiri és csapata szerint ez az elmélet megalapozott. A kutatás eredményeit az *Astrophysical Journal Letters* című folyóiratban publikálták.