Az amerikai felsőoktatás költségeiről szóló közvéleménykutatások és közbeszéd gyakran azt sugallják, hogy az egyetemi oktatás egyre elérhetetlenebbé válik. Azonban a valóságban az átlagos amerikaiak kevesebbet fizetnek a főiskolai vagy egyetemi képzésért, mint egy évtizede. Judith Scott-Clayton, a Columbia Egyetem közgazdaságtan és oktatás professzorának elemzése szerint a nyilvános négyéves egyetemek tandíja 2014–15 óta 21%-kal csökkent, infláció előtti árakon. A magánegyetemek tandíja ugyan nőtt nominálisan, de inflációval korrigálva 12%-kal csökkent. A Brookings Intézet elemzése szerint, ha az adókedvezményeket is figyelembe vesszük, az amerikaiak átlagosan ugyanannyit fizetnek a tandíjért, mint az 1990-es években. Az általános vélekedéssel ellentétben tehát a felsőoktatás költségei valójában csökkennek.
A félreértések oka az, hogy az egyetemek magas „sticker price”-ot (hivatalos tandíjat) állapítanak meg, amelyet csak a leggazdagabb családok fizetnek teljes egészében. Ezek a bevételükből finanszírozzák a szociális támogatásokat, így a gazdagabb családok közvetetten támogatják a kevésbé tehetős hallgatók tandíját. Emiatt óriási különbség van a hivatalos tandíj és a ténylegesen fizetett nettó ár között. Azonban a média gyakran a magas hivatalos árakra koncentrál, ami torz képet ad a helyzetről. Phillip Levine, a Wellesley College közgazdaságtan professzora szerint a felsőoktatásban valóban vannak problémák, de a közvélemény gyakran a téves kérdésekre fókuszál. Az 1980-as évek óta a hivatalos tandíjak ugrásszerűen emelkedtek, de közben a ténylegesen fizetett összegek csökkentek, különösen az alacsony jövedelmű családok esetében. A 2021–22-es tanévben a nyilvános egyetemeken a hallgatók 82%-a, a magánegyetemeken pedig 87%-a kapott valamilyen támogatást.
A felsőoktatás költségeinek csökkenése több tényezőnek köszönhető, köztük a szövetségi Pell Grant támogatások növekedésének, az állami támogatások helyreállításának, valamint az egyetemek által nyújtott kedvezmények bővülésének. A kutatók szerint a nettó tandíjak tovább csökkenhetnek a következő években, mivel a középiskolát végzők száma csökken, ami versenyt gerjeszt az egyetemek között. Azonban a közvéleményben még mindig erős a tévhit, hogy az egyetemi tandíjak folyamatosan emelkednek. Egy 2023-as felmérés szerint az amerikaiak közel fele azt gondolja, hogy az egyetemek mindenkit ugyanannyival terhelnek, és 44% úgy véli, hogy a tandíjak jövőre is emelkedni fognak. Ez a tévhit különösen káros a tehetséges, de kevésbé tehetős diákokra nézve, akik gyakran nem jelentkeznek a legjobb egyetemekre, mert a magas hivatalos árak elriasztják őket, annak ellenére, hogy ezek az intézmények gyakran a legkedvezőbb anyagi feltételeket kínálják.
A felsőoktatásban való részvétel elősegítése érdekében az egyetemeknek hatékonyabban kellene kommunikálniuk a tényleges költségeket és a támogatási lehetőségeket. Azonban a jelenlegi rendszer átláthatóságának hiánya miatt ez nem egyszerű feladat. Egyes kutatók szerint az lenne a leghatékonyabb, ha az egyetemek előre rögzítenék a négyéves képzés költségeit, bár ez jelenleg nem gyakori gyakorlat. A felsőoktatás jövője bizonytalan, de egy dolog biztos: a hivatalos tandíjak továbbra is magasak maradnak, míg a ténylegesen fizetett összegek tovább csökkenhetnek.
Ez a cikk a Neural News AI (V1) verziójával készült.
Forrás: https://www.theatlantic.com/ideas/archive/2025/02/college-cheaper-sticker-price/681742/.
A kép forrása: https://unsplash.com/photos/_kd5cxwZOK4/download?ixid=M3w3MTY0MTd8MHwxfHNlYXJjaHwxfHxDb2xsZWdlfGVufDB8fHx8MTc0MTk3MTcxMnww