Neurotipp

IBM új stratégiája: Kisebb, hatékonyabb AI modellek a jövő kulcsa

Az IBM az egyik legkorábbi úttörője volt a mesterséges intelligenciának. A cég, amely a világ első személyi számítógépeinek tervezéséről ismert, 1997-ben építette meg az első olyan MI-t, amely legyőzött egy sakkvilágbajnokot, majd 2011-ben az elsőt, amely megnyerte a Jeopardy vetélkedőt. 2025-ben az MI határai teljesen mások. A legfeltűnőbb címsorok gyakran a Google és az OpenAI által készített MI-modellekre összpontosítanak, amelyek több milliárd dollárba kerülnek a kiképzésük, és általános kérdésekre is válaszolni tudnak. Az IBM azonban más úton jár: kisebb, megbízható MI-eszközökre összpontosít, amelyeket ügyfelei konkrét feladatokra alkalmazhatnak. Az IBM stratégiája egy olyan vitát tükröz, amely jelenleg a Szilícium-völgyben és a Wall Streeten zajlik: vajon az MI-ből származó gazdasági haszon elsősorban azokhoz a nagy cégekhez áramlik, amelyek milliárdokat fektetnek az úgynevezett „alapmodellbe”, vagy inkább azokhoz a több ezer vállalathoz, amelyek az MI segítségével növelik hatékonyságukat? Az utóbbi időben úgy tűnik, hogy az IBM irányába billen a mérleg. Január végén a kínai DeepSeek laboratórium egy hatékony, nyílt forráskódú MI-modelljének bemutatása után számos Wall Street-elemző arra a következtetésre jutott, hogy a nagy amerikai techcégek nehezen tudják visszahozni hatalmas befektetéseiket, mivel hasonló technológia máshol olcsóbban is elérhető. Ugyanebben a héten az IBM bejelentette legutóbbi eredményeit, amelyek 10%-os növekedést mutattak az egyedi MI-szoftverek értékesítésében, meghaladva az elemzők várakozásait. A részvényárfolyam 12%-kal emelkedett, rekordmagasra, és a cég értéke körülbelül 240 milliárd dollárra nőtt. Arvind Krishna, az IBM kutató részlegének korábbi vezetője, aki 2020 óta vezérigazgató, úgy érezte, hogy a DeepSeek híre megerősíti stratégiáját. „A kisebb modellek, amelyek képzéséhez sokkal kevesebb számítási erőforrás szükséges, sikeresek lehetnek” – mondta egy TIME-nal készített interjúban. Szerinte ez nem feltétlenül jó hír a nagy techcégek számára, amelyek az MI verseny élén állnak. „Azt hiszem, ez más gazdasági eredményekhez vezet – mert ha egy századába kerül egy MI-modell kiképzése, és sokkal kisebb infrastruktúrán lehet üzembe helyezni, akkor mindenkinek versenyképesnek kell lennie” – mondta. „Úgy gondolom, hogy ez nyomást gyakorol a gazdasági eredményeikre.” Az IBM természetesen nem csak egy MI-cég. Felhőszámítást, szoftvereket kínál, és tanácsadási szolgáltatásokat nyújt, hogy segítse ügyfeleit ezek integrálásában. Emellett jelentős befektető a kvantumszámítástechnika kutatásában is – egy teljesen más típusú számítógép létrehozására irányuló kutatásban, amely kvantumelveken alapul, és amely néhány számítást milliárdszoros gyorsasággal végezhet el a jelenlegi gépekhez képest. Krishna optimista, hogy ez a kutatás hamarosan még nagyobb áttöréseket hoz: azt mondja, hogy 2030 előtt „valami figyelemre méltó dolog történhet”. Ha ez bekövetkezik, Krishna gyorsan hozzáteszi, hogy a haszon nem csak az IBM-hez, hanem ügyfeleihez is áramlik. De azt is elmondja, hogy egy ilyen áttörés segíthet az IBM-nek visszatérni a techipar domináns pozíciójába, hasonlóan ahhoz, amit a 20. század nagy részében a világ legnagyobb PC-gyártójaként birtokolt. „Feltételezve, hogy az idővonal és a kvantumáttörések, amelyekről beszélek, bekövetkeznek, azt gondolom, hogy ez hatalmas pozíciót és első mozgó előnyt ad nekünk ezen a piacon, olyan mértékben, hogy azt hiszem, mi lennénk a kézenfekvő válasz ezekre a technológiákra” – mondja. „Ahogy segítettünk feltalálni a nagyszámítógépeket és a PC-ket, talán a kvantumszámítástechnika terén is ugyanazt a pozíciót foglaljuk el.” Ez a profil a TIME TIME100 Impact Awards kezdeményezésének részeként jelent meg, amely a világ minden tájáról származó vezetőket ismeri el, akik változást hoznak közösségeikben. A következő TIME100 Impact Awards díjátadó ünnepség február 10-én kerül megrendezésre Dubaiban.
Google Hirdetés

Az IBM az egyik legkorábbi úttörője volt a mesterséges intelligencia (MI) területén. A vállalat, amely a világ első személyi számítógépeinek tervezéséről ismert, 1997-ben építette meg az első olyan MI-t, amely legyőzött egy sakkvilágbajnokot, majd 2011-ben az első olyan MI-t, amely megnyerte a Jeopardy vetélkedőműsort. 2025-re azonban az MI fronton sok minden megváltozott. A legfeltűnőbb címsorok gyakran a Google és az OpenAI által készített MI-modellekre összpontosítanak, amelyek több milliárd dollárba kerülnek a kiképzésük, és általános kérdésekre is válaszolni tudnak. Az IBM azonban más úton jár. A cég kisebb, megbízható MI-eszközök fejlesztésére összpontosít, amelyeket ügyfelei konkrét feladatokra alkalmazhatnak.

Az IBM stratégiája egy olyan vitát tükröz, amely jelenleg a Szilícium-völgyben és a Wall Streeten zajlik. Vajon az MI-ből származó gazdasági haszon főleg azoknak a nagy vállalatoknak jut-e, amelyek milliárdokat fektetnek az úgynevezett „alapmodellbe”, mint az OpenAI és a Google? Vagy inkább azoknak a több ezer vállalatnak, amelyek az MI-t használják a termelékenységük növelésére? Úgy tűnik, hogy az utóbbi időben az IBM irányába billen a mérleg. Január végén a kínai DeepSeek laboratórium egy hatékony, nyílt forráskódú MI-modelljének bemutatása után sok Wall Street-elemis azt gondolta, hogy a nagy amerikai techcégek nehezen tudják visszahozni a hatalmas befektetéseiket, mivel hasonló technológia máshol olcsóbban is elérhető. Ugyanebben a héten az IBM bejelentette legutóbbi eredményeit, amelyek 10%-os növekedést mutattak az egyedi MI-szoftverek eladásaiban, meghaladva az elemzők várakozásait. A részvényárfolyam 12%-kal emelkedett, és a vállalat piaci értéke elérte a 240 milliárd dollárt.

Arvind Krishna, az IBM kutató részlegének korábbi vezetője, aki 2020 óta a cég vezérigazgatója, úgy érzi, hogy a DeepSeek híre megerősíti stratégiáját. „A kisebb modellek, amelyek képzése sokkal kevesebb számítási erőforrást igényel, sikeresek lehetnek” – mondja egy interjúban a TIME-nak. Szerinte ez nem feltétlenül jó hír a nagy techcégek számára, amelyek az MI verseny élén állnak. „Úgy gondolom, hogy ez más gazdasági eredményekhez vezet – mert ha egy századába kerül egy MI-modell képzése, és sokkal kisebb infrastruktúrán lehet üzembe helyezni, akkor mindenkinek versenyképesnek kell lennie” – magyarázza. „Ez szerintem nyomást gyakorol a gazdasági eredményeikre.”

Az IBM természetesen nem csak egy MI-vállalat. A cég felhőalapú szolgáltatásokat üzemeltet, különféle szoftvereket tervez, és tanácsadási tevékenységet folytat, hogy ügyfelei mindezt össze tudják szőni. Emellett jelentős befektető a kvantumszámítástechnika kutatásában is – ez egy teljesen más típusú számítógép létrehozását célozza, amely kvantumelveken alapul, és amely néhány számítást milliárdszoros sebességgel végezhet el, mint a jelenlegi gépek. Krishna optimista, hogy ez a kutatás hamarosan még nagyobb áttöréseket hoz, és azt mondja, hogy 2030 előtt várhatóan „valami figyelemre méltó dolog történik”. Ha ez bekövetkezik, Krishna szerint nemcsak az IBM, hanem ügyfelei is profitálni fognak belőle. De azt is hozzáteszi, hogy egy ilyen áttörés segíthet az IBM-nek visszatérni a domináns pozícióba a techiparban, hasonlóan ahhoz, amit a 20. század végén a világ legnagyobb PC-gyártójaként birtokolt. „Feltételezve, hogy az idővonal és a kvantumáttörések, amelyekről beszélek, bekövetkeznek, úgy gondolom, hogy ez hatalmas pozíciót és első mozgó előnyt adna nekünk ezen a piacon, olyan szinten, hogy szerintem mi lennénk ezeknek a technológiáknak a de facto válasza” – mondja. „Ahogy segítettünk feltalálni a nagyszámítógépeket és a PC-ket, talán a kvantumszámítástechnika terén is hasonló pozíciót foglalhatunk el.”

Ez a profil a TIME TIME100 Impact Awards kezdeményezésének részeként jelent meg, amely a világ minden tájáról származó vezetőket ismeri el, akik változást hoznak közösségeikben. A következő TIME100 Impact Awards díjátadó ünnepséget február 10-én tartják Dubaiban.


Ez a cikk a Neural News AI (V1) verziójával készült.
Forrás: https://time.com/7212505/time100-impact-awards-arvind-krishna/.
A kép forrása: https://unsplash.com/photos/EhXB_OxWWus/download?ixid=M3w3MTY0MTd8MHwxfHNlYXJjaHwxfHxJQk18ZW58MHx8fHwxNzQwOTIyNDc4fDA

Hírdetés
Hírdetés

Neural hírek

Elon Musk támogatja ijesztő német barátait, miközben Trump új nemzetközi stratégiája alakul. A második ciklus elején az új adminisztráció nemcsak hogy nem hagyja szövetségeseit magukra,
A 16 éves Rhianan Rudd, akit online radikalizáltak, Hitlerre és a náci ideológiára fixálódott, mielőtt öngyilkosságot követett el – derült ki a chesterfieldi bírósági tárgyaláson.
Elon Musk állítólag szívesen látna egy kormányzati leállást, amely ellentétes az Fehér Ház céljával, hogy elkerülje azt. A leállás célja részben az lenne, hogy könnyebben
A madárinfluenza-járvány és a piaci erők hatására drágultak a tojások, ami a húsvéti ünnepek előtt komoly problémát jelent. Az Egyesült Államokban a tojások ára rekordmagasra
AI által generált receptek tömkelege tűnik fel Facebookon – és valódi emberek készítik el őket. Sokak számára nem egyértelmű, hogy a robot által írt receptek
A volt amerikai nagykövet, David Pressman szerint Magyarország Orbán Viktor vezetésével távolodott el a demokratikus értékektől. Az országban meggyengült a bírói függetlenség, korlátozták a sajtószabadságot,
Google Hirdetés

Kertészet