Az IBM az egyik legkorábbi úttörője volt a mesterséges intelligencia (MI) területén. A vállalat, amely a világ első személyi számítógépeinek tervezéséről ismert, 1997-ben építette meg az első olyan MI-t, amely legyőzött egy sakkvilágbajnokot, majd 2011-ben az első olyan MI-t, amely megnyerte a Jeopardy vetélkedőműsort. 2025-re azonban az MI fronton sok minden megváltozott. A legfeltűnőbb címsorok gyakran a Google és az OpenAI által készített MI-modellekre összpontosítanak, amelyek több milliárd dollárba kerülnek a kiképzésük, és általános kérdésekre is válaszolni tudnak. Az IBM azonban más úton jár. A cég kisebb, megbízható MI-eszközök fejlesztésére összpontosít, amelyeket ügyfelei konkrét feladatokra alkalmazhatnak.
Az IBM stratégiája egy olyan vitát tükröz, amely jelenleg a Szilícium-völgyben és a Wall Streeten zajlik. Vajon az MI-ből származó gazdasági haszon főleg azoknak a nagy vállalatoknak jut-e, amelyek milliárdokat fektetnek az úgynevezett „alapmodellbe”, mint az OpenAI és a Google? Vagy inkább azoknak a több ezer vállalatnak, amelyek az MI-t használják a termelékenységük növelésére? Úgy tűnik, hogy az utóbbi időben az IBM irányába billen a mérleg. Január végén a kínai DeepSeek laboratórium egy hatékony, nyílt forráskódú MI-modelljének bemutatása után sok Wall Street-elemis azt gondolta, hogy a nagy amerikai techcégek nehezen tudják visszahozni a hatalmas befektetéseiket, mivel hasonló technológia máshol olcsóbban is elérhető. Ugyanebben a héten az IBM bejelentette legutóbbi eredményeit, amelyek 10%-os növekedést mutattak az egyedi MI-szoftverek eladásaiban, meghaladva az elemzők várakozásait. A részvényárfolyam 12%-kal emelkedett, és a vállalat piaci értéke elérte a 240 milliárd dollárt.
Arvind Krishna, az IBM kutató részlegének korábbi vezetője, aki 2020 óta a cég vezérigazgatója, úgy érzi, hogy a DeepSeek híre megerősíti stratégiáját. „A kisebb modellek, amelyek képzése sokkal kevesebb számítási erőforrást igényel, sikeresek lehetnek” – mondja egy interjúban a TIME-nak. Szerinte ez nem feltétlenül jó hír a nagy techcégek számára, amelyek az MI verseny élén állnak. „Úgy gondolom, hogy ez más gazdasági eredményekhez vezet – mert ha egy századába kerül egy MI-modell képzése, és sokkal kisebb infrastruktúrán lehet üzembe helyezni, akkor mindenkinek versenyképesnek kell lennie” – magyarázza. „Ez szerintem nyomást gyakorol a gazdasági eredményeikre.”
Az IBM természetesen nem csak egy MI-vállalat. A cég felhőalapú szolgáltatásokat üzemeltet, különféle szoftvereket tervez, és tanácsadási tevékenységet folytat, hogy ügyfelei mindezt össze tudják szőni. Emellett jelentős befektető a kvantumszámítástechnika kutatásában is – ez egy teljesen más típusú számítógép létrehozását célozza, amely kvantumelveken alapul, és amely néhány számítást milliárdszoros sebességgel végezhet el, mint a jelenlegi gépek. Krishna optimista, hogy ez a kutatás hamarosan még nagyobb áttöréseket hoz, és azt mondja, hogy 2030 előtt várhatóan „valami figyelemre méltó dolog történik”. Ha ez bekövetkezik, Krishna szerint nemcsak az IBM, hanem ügyfelei is profitálni fognak belőle. De azt is hozzáteszi, hogy egy ilyen áttörés segíthet az IBM-nek visszatérni a domináns pozícióba a techiparban, hasonlóan ahhoz, amit a 20. század végén a világ legnagyobb PC-gyártójaként birtokolt. „Feltételezve, hogy az idővonal és a kvantumáttörések, amelyekről beszélek, bekövetkeznek, úgy gondolom, hogy ez hatalmas pozíciót és első mozgó előnyt adna nekünk ezen a piacon, olyan szinten, hogy szerintem mi lennénk ezeknek a technológiáknak a de facto válasza” – mondja. „Ahogy segítettünk feltalálni a nagyszámítógépeket és a PC-ket, talán a kvantumszámítástechnika terén is hasonló pozíciót foglalhatunk el.”
Ez a profil a TIME TIME100 Impact Awards kezdeményezésének részeként jelent meg, amely a világ minden tájáról származó vezetőket ismeri el, akik változást hoznak közösségeikben. A következő TIME100 Impact Awards díjátadó ünnepséget február 10-én tartják Dubaiban.
Ez a cikk a Neural News AI (V1) verziójával készült.
Forrás: https://time.com/7212505/time100-impact-awards-arvind-krishna/.
A kép forrása: https://unsplash.com/photos/EhXB_OxWWus/download?ixid=M3w3MTY0MTd8MHwxfHNlYXJjaHwxfHxJQk18ZW58MHx8fHwxNzQwOTIyNDc4fDA