Ragyogó kősüllő méretkorlátozás: 25 cm, de mit érdemes még tudni?

Sajnálatos módon ez a rendkívül érdekes halacska is radikálisan elkezdett csökkeni a hazai vizekben. Szerencsére a kősüllő méretkorlátozás alsó határa is emelkedett. A cikkben a méretkorlátozás mellett összegyűjtünk néhány érdekességet a kősüllővel kapcsolatban.
Kősüllő méretkorlátozás

Tartalomjegyzék

Google hirdetés

Kősüllő méretkorlátozás

A kősüllő méretkorlátozás teljesen egyértelműen meghatározza a halfaj legkisebb megtartható méretét, amely 25 cm. Rendkívül helyesen mind a méretkorlátozás, mind pedig a megtartható mennyiség szigorításra került néhány évvel ezelőtt. Előtte a legkisebb kifogható méret 20 cm volt, illetve napi 3 kg-ot lehetett kifogni ebből a csodálatos halból. Mivel ősszel és télen rendkívül hajlamos az összebandázásra és vannak rendkívül mohó periódusai, azért sajnos sokan még a 3 kg-os korlátozást sem tartották be. A 21 cm-es kősüllő hazaviteléről nem is tennénk különösebb említést, nem sokkal nagyobb, mint egy jól fejlett vezérküsz, teljesen egyértelműen semmi értelme nincs hazavinni.

Néhány további kősüllő méretkorlátozás

A kősüllő méretkorlátozás nem mindenhol 25 cm.

Nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy a horgászat megkezdése előtt mindig alaposan tájékozódjunk az adott vízterületre vonatkozó pontos szabályokról.

Mind minden halnál itt is igaz, hogy ott kell védeni, ahol van belőle, nézzünk meg néhány jellemzően kősüllős pályát.

A Balatonon az Országos Horgászrend van érvényben, azaz a kősüllő méretkorlátozás 25 cm. és a megtartható mennyiség 3 db.

A Tisza-tavon speciális szabályozás vonatkozik erre a halra. A kifogható minimális méret 30 centiméter, míg a megtartható legnagyobb méret 40 cm.

Érdemi állománya van még a Dunán, illetve a Tiszán, mindkét nagy folyón szintén az általános kősüllő méretkorlátozás van érvényben.

Emellett vannak vízterületek, ahol nem méretkorlátozás, hanem teljes tilalom védi a kősüllőt. Ilyen például a Körös-Maros Nemzeti Park teljes területe, ahol tilos kifogni a kősüllőt, a gardát és az aranykárászt (sárga kárászt, vagy csak simán kárászt). Mondjuk őt már máshol is – mióta nem fogható státuszt kapott szegény a radikális állománycsökkenés következtében.

AZ UL pergetők kedvenc hala

Bizony kősüllő őkelme az UL pergető horgászok egyik kedvenc hala is, mivel igen élvezetes rá horgászni, mind szapora kapásai, mind agreszivitása miatt. (Máskor meg úgy kell beleimádkozni a szájába a miniatürizált kreatúrákat, mert „olyan napja van”).

Ideális versenyhal is a pergető versenyeken, gyakran erre a halacskára – is – építik a csapatok a taktikájukat.

Az országos rekord kősüllő

Az országos rekordot a hazai mártogató-tapogató süllőzés egyik meghonosítója és nagy öregje Dr. Hunyadi Attila tartja. Vélelmezhetően 2,2 kg-os országos rekord kősüllője nem lesz megdönthető a közeljövőben. A korabeli cikkeket és fényképeket tanulmányozva ez a kősüllő egyszerűen hatalmas…

2023. és 2024. év kettő hatalmas méretű kősüllő

Az, hogy a gyakorlatilag hihetetlen méretű országos rekord mellett mekkora kősüllők élnek a vizeinkben azt nehéz meghatározni. Valószínűleg az 50 cm és a 1,5 kg lehet a „teteje” a kövesek méretének. Ezekből rögtön be is mutatunk kettőt.

Az egyik óriás ráadásul versenyem került kifogásra. 2023. október 8-án, vasárnap került megrendezésre a IV. Kenyérgyári Kupa a tiszalöki Kenyérgyári-holtágon, ahol a győzelmet a Bálint Tamás-Blesu János páros szerezte meg. A verseny csapat végső szakaszában a győztes három kősüllőt fogott, amelyek közül az egyik mindössze néhány centiméterrel maradt el a hivatalos országos rekordtól. Egészen konkrétan a 48 centi volt a hossza az orrcsúcstól a faroktőig. A tömegét nem mérték meg, mivel pergető horgászverseny volt.

Napjaink egyik hatalmas kősüllője pedig a Fekete-Körösről érkezett, Szintén kapitális példány, majdnem másfél kiló.

Ezt a csodálatos ragadozót Ungor Gábor akasztotta horogra a Fekete-Körösön, október 8-án késő délután, pergető módszerrel. A hal súlya 1405 gramm, hossza pedig 49 cm, ami azt mutatja, hogy a kanyargós Fekete-Körös változatos mederalakulatai ideális életteret nyújtanak ennek a gyönyörű, őshonos ragadozóhalunknak.

Összegzés: kősüllő méretkorlátozás fontossága

A kősüllő állománya az utóbbi időben drasztikus csökkenést mutat a hazai vizekben, ezért egyre szigorúbb szabályozásokat vezettek be a faj védelme érdekében. Ennek részeként a kősüllő méretkorlátozása az elmúlt években emelkedett, így most a legkisebb minimális méret 25 cm, míg korábban ez mindössze 20 cm volt. A megtartható napi mennyiséget csökkentették, így jelenleg három darab kősüllő vihető haza. Ezek a szigorítások fontosak, mert a kősüllő őszi és téli időszakban hajlamos csoportosan gyülekezni, és ilyenkor gyakran kapóra jön a horgászok számára.

A kősüllő méretkorlátozása azonban nem minden vízterületen egységes. Például a Balatonon és a Dunán az Országos Horgászrend alapján a kősüllő méretkorlátozása 25 cm, és a megtartható mennyiség három darab. A Tisza-tavon speciális helyi szabályok vonatkoznak rá. Ezen túlmenően vannak olyan természetvédelmi területek, például a Körös-Maros Nemzeti Park, ahol teljes tilalom van érvényben a kősüllő kifogására, ami a faj további védelmét biztosítja.

Összességében a kősüllő méretkorlátozása és a szigorú tilalmi szabályok alapvető fontosságúak a faj megőrzése érdekében. A horgászoknak nemcsak a szabályok betartása, hanem a felelős horgászati gyakorlatok alkalmazása is fontos, hogy hosszú távon megőrizzük ezt a gyönyörű és izgalmas ragadozóhalat hazánk vizeiben.

Hírdetés
Hírdetés

Ez is érdekelhet - tippleezz tovább

Tartalomjegyzék

Google Hirdetés