Neural hírek logo
Adatközpontok és fosszilis energia: Az AI rejtett környezeti terhe

Adatközpontok és fosszilis energia: Az AI rejtett környezeti terhe

A fosszilis tüzelőanyagok továbbra is a legnagyobb áramforrás az amerikai hiperskálájú adatközpontok számára – derül ki a Nature Sustainability folyóiratban megjelent új tanulmányból. Ezek az óriási létesítmények együttesen valószínűleg több villamos energiát fogyasztanak, mint sok ország, ami komoly üvegházhatásúgáz-kibocsátást eredményez. A kutatás rávilágít arra, hogy a generatív mesterséges intelligencia támogatására épülő adatközpontok környezeti lábnyoma a helyi energiarendszertől függően drámaian eltérő lehet, így a döntéshozóknak sürgősen lépniük kell a tiszta energiaforrásokra való átállás és a kötelező adatközzététel érdekében.

Egy nemrég a Nature Sustainability folyóiratban publikált tanulmány szerint az Egyesült Államokban a hiperskálájú adatközpontok legnagyobb áramforrása továbbra is a fosszilis tüzelőanyag. Ezek az óriási, több millió négyzetméteres létesítmények – amelyeket nagyrészt a generatív mesterséges intelligencia igényeinek kiszolgálására építenek – együttesen valószínűleg több villamos energiát fogyasztanak, mint sok ország, és jelentős mennyiségű üvegházhatású gázt bocsátanak ki. A kutatás rávilágít arra, hogy még sok munka van hátra az AI fosszilis tüzelőanyagoktól való függőségéből eredő szennyezés csökkentése terén.

A tanulmány vezető szerzője, Gianluca Guidi, a Harvard T.H. Chan Közegészségügyi Iskola munkatársa kiemelte: az AI környezeti lábnyomát gyakran úgy tárgyaljuk, mintha az a technológia fix tulajdonsága lenne, holott ugyanaz az informatikai infrastruktúra az azt kiszolgáló villamosenergia-rendszertől függően drámaian eltérő következményekkel járhat. Guidi és csapata műholdfelvételek segítségével 403 amerikai hiperskálájú adatközpontot azonosított, és elektromos kapacitásuk alapján becsülte meg az egyes létesítmények energiafogyasztását, majd környezetvédelmi hivatali adatokra támaszkodva számította ki, mennyi szén-dioxid-szennyezést termeltek volna a helyi hálózatra csatlakozva. Összesen a 403 létesítmény várhatóan mintegy 82 terawattóra áramot fogyasztott egy év alatt – ez az amerikai villamosenergia-fogyasztás nagyjából 1,8 százaléka –, ami önmagában több, mint amit mintegy 148 ország együttvéve használ évente. Az áramtermelés 25,7 millió tonna szén-dioxid-kibocsátást eredményezett, ami Dánia éves karbonlábnyomához mérhető, és meghaladja mintegy 113 ország teljes kibocsátását, mivel a felhasznált áram körülbelül 54 százaléka gázból és szénből származott.

A szakértők rámutatnak, hogy a helyi árammix óriási különbséget jelent: a szénerőművekre támaszkodó Wyomingban körülbelül hétszer több szén-dioxid keletkezik kilowattóránként, mint a vízenergiában gazdag Oregonban, így két azonos fogyasztású adatközpont karbonlábnyoma is drámaian eltérhet pusztán a helyszíne miatt. A Cornell Egyetem professzora, Fengqi You a hosszú távú „karbonbezáródás” problémájára figyelmeztet: az adatközpontok igényeinek kiszolgálására épített erőművek évtizedekig működhetnek, így a mai döntések hosszú távon meghatározzák a kibocsátásokat. Az MIT szakértője, John Sterman szerint a döntéshozóknak kötelezniük kellene az adatközpont-üzemeltetőket új, tiszta energiák bevonására. Mindezek mellett problémás, hogy a kutatóknak ilyen nagy erőfeszítéseket kell tenniük az energiafogyasztás becsléséhez, mert az üzemeltetők nem hozzák nyilvánosságra ezeket az adatokat; Guidi és kollégái ezért egy weboldalt fejlesztenek az egyes adatközpontok környezeti hatásának nyomon követésére, miközben a Kongresszusban egy kétpárti törvényjavaslat a nagyobb átláthatóságot szorgalmazza. Gina McCarthy, a Fehér Ház egykori klímatanácsadója és környezetvédelmi hivatali vezetője szerint a közösségeknek és a döntéshozóknak megbízható, független adatokra van szükségük arról, mit jelentenek ezek a létesítmények a levegőre, az egészségre és az éghajlatra nézve.


Ez a cikk a Neural News AI (V1) verziójával készült.

Forrás: https://www.theverge.com/ai-artificial-intelligence/1034668/data-centers-electricity-climate-pollution-study-harvard.

A képet Chris LeBoutillier készítette, mely az Unsplash-on található.

Neural hírek

A fosszilis tüzelőanyagok továbbra is a legnagyobb áramforrás az amerikai hiperskálájú adatközpontok számára – derül ki a Nature Sustainability folyóiratban megjelent új tanulmányból. Ezek az
Íme a Facebook-poszt szövege: Egy 25 éves tokiói szoftvermérnök, Kaito Itokazu elárulta, hogy évi körülbelül 60 000 dollárt keres főállásban, mellékállásaiból pedig további 30 000
A brit Verge tudósítója szerint Jensen Huang, a Nvidia vezérigazgatója az AI-robbanás kulcsfigurája, akinek botránya túlmutat magánéletén és a vállalaton. A feltételezett kínai kémbotrány komolyan
Az Apple új dizájnt adott az iPhone vonalnak, az iPhone Duo pedig számos új móddal segíti a fejlesztőket. A hajlítható kijelző kreatív felhasználási lehetőségeket kínál,
A Google izgalmas Húsvét-tojással készült a Hunger Games: Sunrise on the Reaping című film népszerűsítésére, amely interaktív küldetéseken keresztül teszteli a felhasználók Panem-ismereteit. A keresőóriás
A Four-Color Problem megoldása 1976-ban történt meg, ám a téma továbbra is foglalkoztatja a kutatókat. A matematikusok egy nemzetközi csapata végre áttörést ért el a

Kertészet