**A Négy Szín Probléma újabb áttörése: végre hatékony algoritmus született**
Bár a matematikusok 1976-ban hivatalosan megoldották a csaknem 175 éves Négy Szín Problémát, a téma továbbra is foglalkoztatja a kutatókat. A probléma alapfelvetése megtévesztően egyszerű: 1852-ben Francis Guthrie angol matematikus azt állította, hogy mindössze négy szín elegendő ahhoz, hogy kitöltsünk minden határolt régiót egy térképen. Az első bizonyítást 1879-ben mutatták be, ám 11 évvel később hibát találtak benne, és több mint 85 évnek kellett eltelnie egy teljes bizonyításig – amely ráadásul az első számítógéppel bizonyított jelentős tétel volt. A digitális megoldást azonban sokan vitatták, mert nehezen tudták önállóan ellenőrizni, az 1997-es könnyebben érthető bizonyítás pedig a mintatérképek növekedésével fájdalmasan lassúvá vált. Egyes matematikusok megszállottságukat „négyszín-betegséghez” hasonlítják.
**Áttörés egy évtizedes munkával**
Egy nemzetközi matematikuscoport tízéves elemzés után érte el a Négy Szín Probléma elmúlt 30 évének első jelentős áttörését. A Foundations of Computer Science (FOCS) idei konferenciáján a kutatók bemutatták az optimális, leghatékonyabb algoritmust a probléma megoldására. A csapat – köztük Mikkel Thorup koppenhágai egyetemi számítógépes szakember és Carsten Thomassen, a Dán Műszaki Egyetem matematikusa – egy új részletet fedezett fel az úgynevezett síkgráfokkal kapcsolatban: ezek a felületek sokkal több úgynevezett redukálható elrendezést tartalmaznak, mint azt korábban feltételezték. Míg korábban csak egy-két „fogantyút” azonosítottak egy gráfban, amelynél el lehetett kezdeni a színezést, most sokkal több ilyen kiindulópontot találtak, így a régiók egyidejű kitöltése exponenciálisan felgyorsította a folyamatot. Az algoritmus így a korábbi négyzetes idő helyett lineáris időben fut: ha egy térkép tízszer annyi régiót tartalmaz, a számítás csak körülbelül tízszer lassabb a korábbi százszoros helyett.
**Gyakorlati és elméleti jelentőség**
A kutatók szerint az eredmény messze túlmutat az elméleti matematikán. Mivel rengeteg „fogantyú” létezik, az ötlet nemcsak sík térképekre, hanem más felületekre is alkalmazható – például lyukakkal rendelkező felületekre, mint egy úszógumi vagy egy darab sajt. Bár a mindennapi életre gyakorolt hatás csekélynek tűnik, a matematikusok végre 30 év után először dolgozták fel „betegségük” tüneteit. Arra a kérdésre, miért szenteltek egy évtizedet egy olyan tételnek, amelynek azonnali következményei „sajt” formájában jelentkeznek, Thorup tömören így válaszolt: „Mert a matematikusok kicsit őrültek. A legtöbb dolog, amin dolgozunk, nagyon kockás kérdésekből áll. Azért megszállottjai ezeknek a problémáknak, mert próbára teszik az emberi intellektust – és ha megtaláljuk a választ, valószínűleg más matematikai rejtélyekre is választ találunk.”
Ez a cikk a Neural News AI (V1) verziójával készült.
Forrás: https://www.popsci.com/science/four-color-problem-math-breakthrough/.
A képet Ashley West Edwards készítette, mely az Unsplash-on található.