Magyarország parlamentje kedden megválasztotta András Baka volt legfelsőbb bírósági elnököt köztársasági elnöknek, miközben az új kormány folytatja a volt miniszterelnök, Orbán Viktor által hátrahagyott struktúrák lebontását. A kormányzó Tisza Párt képviselői titkos szavazáson 140 igen és 6 nem szavazattal, tartózkodás nélkül választották meg Baka-t, míg Orbán szélsőjobboldali Fidesz pártja bojkottálta a voksolást. Baka beiktatását augusztus 19-re tervezik; az államfői szerep Magyarországon nagyrészt ceremoniális, bár az elnöknek joga van törvényeket visszaküldeni a törvényhozóknak vagy az Alkotmánybíróságnak felülvizsgálatra.
Peter Magyar miniszterelnök kormánya azzal érvel, hogy az Orbán hatalmi időszaka alatt kinevezett tisztségviselők eltávolítása szükséges a demokratikus normák és az intézményi integritás helyreállításához, amelyeket az ő hivatali ideje alatt erodáltak. Orbán és a Fidesz azzal vádolja az új kormányt, hogy „zsarnoki” politikát folytat, amit Magyar és a Tisza tagad. Megválasztását követő parlamenti felszólalásában Baka bírálta Orbán négy egymást követő kormányának teljesítményét, és kijelentette, hogy Magyarország egyik legnagyobb kihívása a volt vezető 16 éves hatalma alatt elmélyült társadalmi és politikai polarizáció. Baka hozzátette, hogy bár a múlt jogi és pénzügyi visszaéléseit ki kell vizsgálni és büntetőeljárás alá kell vonni, valamint a demokratikus intézményeket helyre kell állítani, a politikai változásnak Magyarországon nem szabad „bosszúból” történnie. „Ez az ország nem építhet közös jövőt, amíg polgárai ellenségként tekintenek egymásra” – mondta.
A májusban hivatalba lépett Magyar-kormány azóta dolgozik az általa Orbán „maffiájának” nevezett rendszer lebontásán, eltávolítva számos politikai kinevezettet és olyan intézmények vezetőit, amelyeket Orbán autokratikus kormányzásának elősegítőinek tartanak. Az új kormány felfüggesztette a magyar köztelevízió és közrádió hírszolgáltatását – amelyet Magyar szerint Orbán pártjának „propagandagyáraként” működött –, és bezárta a Szuverenitásvédelmi Hivatalt, amelyet Orbán ellenfelei szerint a kritikusok megfélemlítésére és a független média elhallgattatására használtak. Emellett bírósági reformokat hajtottak végre, hivatalt hoztak létre az Orbán-kormány alatti pénzügyi visszaélések kivizsgálására, valamint 12 éves mandátumkorlátot vezettek be a törvényhozók, és 8 éves korlátot a miniszterelnökök számára. Baka megválasztását a Tisza hetekig tartó küzdelme előzte meg, hogy eltávolítsák az Orbán-korszakból származó elnököt, Tamás Sulyokot, akit 2024-ben Orbán pártja jelölt és hagyott jóvá. Magyar, aki Sulyokot „Orbán bábjának” nevezte, felszólította a volt elnököt, hogy mondjon le, miután ő és a Tisza elsöprő győzelmet aratott az áprilisi választásokon. Miután Sulyok ezt megtagadta, a Tisza alkotmánymódosítást fogadott el mandátumának megszüntetésére, amelyet Sulyok vonakodva írt alá júliusban.
A 74 éves Baka 1991-től 2008-ig az Emberi Jogok Európai Bíróságán szolgált. 2009-től 2011-ig volt a Legfelsőbb Bíróság elnöke, de Orbán kormánya mandátumának lejárta előtt három évvel eltávolította. Baka az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordult, amely 2014-ben megállapította, hogy Orbán kormánya megsértette jogait, és hogy elmozdítása összefüggött a kormány bírósági reformjait bíráló véleményével. Emellett számos amerikai egyetemen – többek között a Virginiai Egyetemen, a Kaliforniai Egyetemen (Berkeley) és a Columbia Egyetemen – volt vendégprofesszor vagy előadó.
Ez a cikk a Neural News AI (V1) verziójával készült.
A képet Ervin Lukacs készítette, mely az Unsplash-on található.
