A Washingtonban megrendezett második éves „Álljunk ki a tudományért” tüntetésen a résztvevők élesen bírálták a tudomány politizálását és a közjó szolgálatában álló kutatások finanszírozásának csökkentését. A Trump-kormányzatot vádolták azzal, hogy célzottan marginalizálja a szakértőket, privatizálja az állami feladatokat – mint például az időjárási jelentéseket –, és ellehetetleníti a tudományos munkát. A szervezők szerint több mint 2000 fő vett részt a fővárosi tüntetésen, és további 50 városban zajlottak hasonló megmozdulások, ami jelentős növekedést mutat egy évvel korábbihoz képest.
A demonstrációk egyik központi témája a tudományos intézményekben bekövetkezett aggodalmas létszámcsökkenés volt. A Trump-kormányzat 2025-ös hatalomra kerülése óta több tudományos ügynökség vesztett el alkalmazottat, mint az előző két évtizedben összesen, és mintegy 10 000 doktori fokozattal rendelkező szakértő távozott nyugdíjba, elbocsátás vagy kivásárlás következtében. A sztrájkok és a tiltakozó akciók azonban láthatóan eredményesek voltak: a Kongresszus – bár ideiglenesen – meggátolta a kormány által javasolt katasztrofális költségvetési csökkentéseket a tudományos kutatások terén.
A politikai támogatottság is megmutatkozott a rendezvényen, amelyen olyan személyiségek is felszólaltak, mint Chris Van Hollen marylandi szenátor, aki a Kongresszus döntését „a napfény egy sugarának” nevezte, ugyanakkor figyelmeztetett a várható újabb költségvetési csökkentésekre. A tudományos közösség aktivizálódása a szociológusok szerint is jelentős társadalmi mozgolódás része, amely a Trump-kormányzat elleni ellenállás egyik mozgatórugója. A fehér, magasan képzett és idősebb korosztályba tartozó tudósok demográfiai profilja jól illeszkedik a kormányzati intézkedések elleni tiltakozók várható összetételébe, és a szakértők szerint a tudomány továbbra is kulcsszerepet fog játszani a társadalmi mozgalmakban.
Ez a cikk a Neural News AI (V1) verziójával készült.
A képet Jon Tyson készítette, mely az Unsplash-on található.
