A Trump-kormányzat által a polgári társadalom ellen indított szélesebb támadás első célpontja a filantrópia világa lett: a George Soros által alapított, és ma már fia, Alex által vezetett Nyitott Társadalom Alapítvány (OSF). Trump korábban Sorost „rosszfiúnak” nevezte, aki „börtönbe kerülne”, és nemrég azt javasolta, hogy a RICO törvény alapján indítsanak ellene eljárást. Szeptemberben a Trump korábbi ügyvédje, Todd Blanche helyettes igazságügyi miniszter hat ügyészségen felül vizsgálatot indított az OSF ellen, olyan vádakkal, mint a gyújtogatás vagy a terrorizmus támogatása, bizonyítékok nélkül. Soros filantrópiai tevékenysége 1979-ben kezdődött, és az OSF hálózata a volt szovjet blokk országaiban segítette a nyitott társadalmak kialakulását. Az alapítvány mára az egyik legnagyobb magán támogatóvá nőtte ki magát, 2024-ben 1,2 milliárd dollárt osztott szét. Soros politikai adományozása, különösen 2004 óta, számos republikánus ellenséges reakcióját váltotta ki, gyakran antiszemita felhangokkal. Az OSF szerint a vizsgálatok „politikailag motivált támadások a polgári társadalom ellen”.
A filantrópia története a 19-20. század fordulójáig nyúlik vissza, és bár a nagy alapítványokat gyakran bírálták, számos példa mutatja társadalmi hatásukat. Az Aaron Diamond Alapítvány például kulcsszerepet játszott az AIDS kutatásban, míg a Garland Alapítvány a polgárjogi mozgalom egyik előfutára volt. Az OSF is számos területen végzett jelentős munkát, például a Soros Justice Fellows programján keresztül olyan aktivistákat és kutatókat támogatva, mint Michelle Alexander vagy Vanita Gupta. Bár számos nagy alapítványt baloldalinak tartanak, konzervatív alapítványok, mint az Olin vagy a Bradley Alapítvány is jelentős befolyással bírtak a közéletre. Az alapítványokat természetesen érthető kritika éri, például bürokráciájuk, vagy hogy a közügyek finanszírozása túlságosan kevés nagy donorra hárul. A nemzeti ellenőrzés nem kerülte el a filantrópiát sem, és számos alapítvány új generációs vezetést kapott, akik hangsúlyt helyeznek az egyenlőtlenség csökkentésére és inkluzívabb projektekre.
A Trump-kormányzat fenyegetései az adómentességi státusz megvonásával autoriter rezsimek gyakorlatára emlékeztetnek, ahogyan Oroszországban vagy Magyarországon is korlátozták a külföldi alapítványok működését. Az alapítványok nem képesek pótolni a kormányzati programok, mint az USAID vagy a Corporation for Public Broadcasting felszámolásából eredő hiányt, hiszen adósságuk töredéke a szövetségi költségvetésnek. Azonban szerepük lehet abban, hogy felhívják a figyelmet igazságtalanságokra és inspirálják a változást, ahogy azt az OSF Emma Lazarus Alapja is tette az 1990-es években a bevándorlók jogaiért. A jelenlegi politikai légkörben az alapítványok egyre inkább szükségszerűen kiállnak értékeik mellett, és szolidaritást mutatnak a támadások ellen, jelezve, hogy a polgári társadalom szervezetei felkészültek a demokratikus alapelvek védelmére.
Ez a cikk a Neural News AI (V1) verziójával készült.
Forrás: http://www.nybooks.com/articles/2026/02/12/trumps-attack-on-philanthropy-neier-lamarche/.
A képet Katt Yukawa készítette, mely az Unsplash-on található.
