A tudatosság, azaz az a szubjektív énérzet, hogy „én vagyok”, az egyik legnagyobb rejtély, amivel a tudomány és a filozófia szembesül. A kutatások középpontjában az a kérdés áll, hogyan alakul ki ez a folyamatos, egységes tapasztalati áramlat a fizikai agy működéséből. A tudósok számára a legnagyobb kihívás a „nehéz probléma”: hogyan magyarázható meg az a minőségileg egyedi, első személyű élmény, amely a tudatosság lényege. A materialista megközelítés szerint minden a fizikai agyra vezethető vissza, de a tapasztalat és az agyi folyamatok közötti szakadékot még nem sikerült áthidalni. A tudatosság vizsgálatánál gyakran három dimenziót különböztetnek meg: az ébertséget, a belső tudatosságot (önreflexió) és a kapcsolódást a környezettel, amelyek különböző állapotokban (álom, altatás) változatosan jelennek meg.
Az integrált információ-elmélet (IIT) egy radikális, matematikai megközelítést képvisel, amely nem az agy specifikus területeire fókuszál, hanem a tudatosság filozófiai jellegzetességeiből indul ki. Az elmélet szerint a tudatosság mértéke arányos az agyi hálózatokban folyó, integrált információ mennyiségével és komplexitásával. Amikor ezek a kapcsolatok megszakadnak (például altatás közben), a tudatosság csökken. A módszer lehetővé teszteket fejlesztett, például mágneses ingerlés segítségével, hogy mérjék a tudatosság szintjét, de továbbra sem magyarázza meg a különböző szubjektív élmények (minőségi állapotok vagy „qualia”) eredetét.
A tudatosság kutatásának napjainkban egyre aktualitássá váló területe a mesterséges intelligencia és az állatok tudatosságának kérdése. Bár az IIT elméletileg megengedi, hogy nem-biológiai rendszerek is legyenek tudatosak, a jelenlegi MI-rendszereket nem tartják annak, mivel struktúrájuk nem megfelelően integrált. Az állatok esetében a konszenzus az, hogy az emlősök valószínűleg rendelkeznek tudatossággal legalább az érzékelés (szenvencia) szintjén, míg a halak és rovarok esete még vitatott. Mindkét terület rávilágít a tudatosság objektív mérésének alapvető nehézségeire, hiszen egy zárt, első személyű jelenséget próbálunk külső, harmadik szemléletű eszközökkel megragadni.
Ez a cikk a Neural News AI (V1) verziójával készült.
Forrás: https://www.scientificamerican.com/podcast/episode/can-science-really-explain-consciousness/.
A képet Dmitry Berdnyk készítette, mely az Unsplash-on található.
