A tudósok egy lépéssel közelebb kerültek Leonardo da Vinci illékony DNS-ének azonosításához. A Leonardo da Vinci DNS Projekt kutatói olyan mintákat elemeztek, amelyeket egy vörös krétarajzról és a mester ismert unokatestvérének leveleiről gyűjtöttek. A genetikai anyagban talált humán Y-kromoszóma szekvenciák ugyanahhoz a toszkániai eredetű csoportosulásba tartoznak, amelybe da Vinci is. A BioRxiv szerveren közzétett előzetes tanulmány szerint a festményen talált DNS a reneszánsz zsenié lehet, ami az első eset lenne, hogy a tudomány azonosítaná a genetikai anyagát. Bár a kutatók óvatosan fogalmaznak, és nem állítják biztosan, hogy a DNS da Vincitől származik, a leírt módszer mutatja, hogyan alakíthatja át a modern genetika a műtárgyak hitelesítésének módját a hagyományos ecsetvonás-elemzés helyett a biológiai nyomok, mint az ujjlenyomatok vagy a genetikai aláírások felhasználásával.
A kutatás kiemeli, hogy a papír porózus felülete könnyen felszívja a verejtéket és a bőrsejteket, így akár halvány DNS-nyomok is megőrződhetnek évszázadokon át. A „Szent Gyermek” című krétarajz felületéről gyűjtött mintákban azonban a humán DNS csak töredéke volt a megtalált genetikai anyagnak; mintegy 99 százalék baktériumokból, gombákból és növényekből származott. Ezek a nem humán szekvenciák mégis értékes információkat hordoztak: például édesnarancs (Citrus sinensis) DNS-ét azonosították, amely a Medici-család kertjeiben volt jelen da Vinci korában, valamint a helyi műtermekben használt állati és növényi anyagok nyomait. A humán DNS leszűkítéséhez a kutatók a festő ismert rokonainak leveleit használták összehasonlítás alapjául. Mindkét forrásból származó Y-kromoszóma minták az E1b1b haplocsoporthoz tartoztak, amely Toszkániáig vezethető vissza, megerősítve ezzel, hogy a genetikai anyag ugyanabból a családi ágból ered.
A feltárt lehetőségek messze túlmutatnak da Vinci esetén. A genom-szekvenálás gyors fejlődése, mint például a „shotgun” szekvenálás, lehetővé teszi apró DNS-töredékek forrásának meghatározását és adatbázisokkal való összevetését. Ha sikerülne rekonstruálni da Vinci genomját, az nemcsak fizikai jellemzőire (pl. szemszín, magasság) világítana rá, de akár választ adhatna egyes elméletekre is, például arra, hogy rendelkezett-e különleges vizuális érzékelési képességgel. Továbbá, a módszer alkalmazható más művészek műveinek hitelesítésére is, ami jelentősen csökkentheti az évente több milliárd dolláros műhamisítási kárt. A kutatók remélik, hogy eredményeik lehetővé teszik további da Vinci-rajzok és levelek elemzését, hogy végül teljesebb képet kapjanak a történelem egyik legnagyobb hatású alakjáról és leszármazottainak történetéről.
Ez a cikk a Neural News AI (V1) verziójával készült.
Forrás: https://www.popsci.com/technology/davici-dna/.
A képet Warren Umoh készítette, mely az Unsplash-on található.
