A tilalmi időszak adott évre történő meghatározásának szabályai
Miként kell meghatározni a süllő tilalom 2025. évi pontos határait? A 133/2013. (XII. 29.) VM rendelet 28. § (9) bekezdése egyértelműen meghatározza, hogy a fajlagos tilalmi időszakok az adott nap éjfélkor kezdődnek és a zárónapon éjfélkor érnek véget. Ha a tilalmi idő első napja szombatra vagy pihenőnapra esik, a tilalom az azt követő munkanaptól lép érvénybe. Hasonlóképpen, ha az utolsó nap esik hétvégére vagy ünnepnapra, akkor a tilalmi idő az előző munkanapon zárul le. Ez a szabály azt jelenti, hogy ha a tilalom kezdete hétvégére, vagy ünnepnapra esne, akkor a tilalom csak a következő munkanapon indul, ezért egy hétvégi utolsó lehetőség van az adott halfaj horgászatára, mielőtt a tilalmi időszak életbe lép. A tilalmi időszak végét tekintve pedig az utolsó hétvége „lerövidíti” az adott időszakot.
Mikor van a süllő tilalom 2025-ben?
A süllő tilalom 2025-ben jó példa a fajlagos tilalmi időszak kiszámítására. Az általános szabály szerint a süllőt 03.01. és 04.30 közötti időszakban védi az általános horgászrend szerinti tilalom. A tilalmi időszak kezdete az érdekes, mivel 2025. március 1. szombati nap. Ezért a süllő tilalom 2025. évi kezdete vélelmezhetően 2025.03.03. 0 óra 0 perc. A tilalom vége viszont rendben van, mert 2025. április 30. szerdára esik. Ezért a süllő tilalom eleje 2025.03.03. 0 óra 0 perc, míg a tilalmi időszak vége április 30. 24.00. (szerda éjfél).
Szóval szombat hajnalban lehet időben kelni és kihasználni a süllő tilalom 2025. évi későbbi kezdetét már kora hajnalban…
Miért szükséges a tilalmi időszak a süllő ívása alatt?
A tilalmi időszak létfontosságú a süllő populációjának fenntartásához. Az ívási időszak alatti horgászati tilalom lehetővé teszi, hogy a süllők szaporodhassanak. Ha horgászat zajlana ebben az időszakban, a fészket őrző hímeket elriaszthatják, ami az ikrák és a fiatal süllők elpusztulásához vezethet. A tilalom tehát hozzájárul a populációk regenerálódásához, és biztosítja, hogy a felnőttek legalább egyszer elérjék az ivarérettséget, így természetes utánpótlást biztosít a jövő generációinak.
A süllő szaporodása
Szaporodásának megértése fontos a természetes állomány fenntartása és a horgászati szabályozások betartása szempontjából. A következőkben áttekintjük a süllő ívási szokásait, a tilalmi időszakok jelentőségét, és azt, hogyan járulnak hozzá ezek az időszakok a faj fennmaradásához.
A süllő ívási időszaka Magyarországon március elejétől április végéig tart, bár az időjárás és a víz hőmérséklete jelentős hatással lehet a pontos időpontra. Az ívásra alkalmas hőmérsékleten 12-15°C, ami kedvez az ikrák sikeres megtermékenyítésének és fejlődésének. A süllők olyan sekély, növényekkel vagy kövekkel borított részeket választanak, ahol a hímek megtisztítják a fészket az ikrarakáshoz. Ezzel előkészítik az optimális környezetet a nőstény, és biztosítják az oxigéndús körülményeket a később lerakásra kerülő ikrák számára.
A fészekőrző hím szerepe az ívás során
A süllők szaporodásában a hímek különleges szerepet töltenek be: nemcsak hogy megtisztítják a fészket, hanem őrzik is azt az ívás során és az ikrák kikelése után is. A hímek sokszor sötétebb „nászruhát” öltenek magukra, és kerekded formát öltve védelmezik a fészket. A természetes környezetben való fészekőrzés elengedhetetlen a süllő ivadékok túléléséhez, hiszen a hímek elriasztják az ikrákra veszélyt jelentő ragadozókat és kártékony halakat
Az ivarérettség és természetes utánpótlás minősége
A három-négy éves korára éri el az ivarérettséget, ekkorra alakul ki a megfelelő méret és erő, amely lehetővé teszi a szaporodást. A tilalmi időszakok biztosítják, hogy a populációkban elegendő ivarérett egyed legyen, ami nélkülözhetetlen a fenntartható állományhoz. Minden süllő, amely legalább egyszer képes ívni, újabb generációk megjelenését segíti elő. A természetes utánpótlás garantálása érdekében a tilalmi időszakok szigorú betartása kulcsfontosságú,
A természetes állomány fenntartása: a felelős horgászat szerepe
Az elmúlt években a klímaváltozás miatt az ívási időszakok egyre változékonyabbá váltak, gyakran korábban kezdődnek. Ezért a kutatók egyre gyakrabban javasolják, hogy a tilalmi időszakok rugalmasabbá váljanak, hogy minél jobban alkalmazkodjanak az aktuális környezeti viszonyokhoz. Az ilyen adaptív szempont különösen fontos a süllőhöz hasonló fajok esetében, amelyek ívási szokásai szoros összefüggésben vannak a víz hőmérsékletével és a környezeti feltételekkel.
A felelős süllő horgászathoz hozzátartozik a megfelelő eszközök és módszerek megválasztása is, pontosan az ivarérettséget még el nem érő süllők védelmében.
A tilalmi időszakok és a méretkorlátozások betartása minden felelős horgász számára elengedhetetlen. Ezek a szabályok nemcsak a süllő, hanem a teljes vízi ökoszisztéma fenntartásához járulnak hozzá. A horgászok szerepe kiemelkedő a természetes állomány megőrzésében, hiszen a szabályok betartásával járulnak hozzá, hogy a vízi élőhelyek továbbra is egészségesek maradjanak, és az olyan csodálatos ragadozó fajok mint a süllő, továbbra is stabil állományt alkothassanak természetes vizeinkben.
Összegzés
A süllő szaporodása összetett folyamat, amely szorosan összefügg az ívási időszakban érvényesben lévő horgászati tilalmakkal. Ezek a szabályozások biztosítják, hogy a süllőpopulációk utánpótlással rendelkezzenek, ami hosszú távon a faj megfelelő fennmaradását szolgálja. A klímaváltozás kihívásai és a környezeti változások miatt pedig különösen fontos, hogy a tilalmi időszakok szükség esetén alkalmazkodni tudjanak a változó körülményekhez. A felelős horgászat és a természetes állomány védelme minden horgász közös érdeke. Ezért minden horgász számára alapvető ismeret a süllő tilalom 2025. évi ismerete.
