Mi a társadalmi vállalkozás?
A társadalmi vállalkozások olyan szervezetek, amelyek üzleti tevékenységeiket társadalmi, kulturális vagy társadalmi környezetvédelmi célok megvalósítására használják. Ezek a vállalkozások nem a profitszerzésre helyezik a hangsúlyt, hanem a bevételt a közösség javára fordítják, egyensúlyt teremtve a társadalmi hasznosság és a pénzügyi fenntarthatóság között.
„Mi a társadalmi vállalkozás”dDefiníciók a szakirodalomból:
- Az Európai Unió szerint a társadalmi vállalkozások célja, hogy társadalmi hatást érjenek el, nem pedig a profit maximalizálása.
- A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) az innovatív megoldások alkalmazását olyan problémák kezelésére, amelyeket az állami vagy magánszektor nem képes hatékonyan megoldani.
Összegezve: a társadalmi vállalkozások önállóan működnek, és kettős célt szolgálnak: a közösség javát és a gazdasági fenntarthatóságot.
Miért hoznak létre társadalmi vállalkozásokat?
A társadalmi vállalkozások alapítói gyakran olyan társadalmi vagy környezeti kihívásokkal szembesülnek, amelyekre hagyományos megoldások nem állnak rendelkezésre. Ezek a szervezetek különösen a következő problémákra:
Gazdasági egyenlőtlenségek csökkentése: Esélyt teremtenek a hátrányos helyzetű csoportok számára, például munkahelyek teremtésével és képzési programok indításával.
Környezeti problémák kezelése: Fenntartható fejlődést szolgáló projektek támogatása, többek között megújuló energiaforrások alkalmazása vagy hulladékkezelési programok.
Társadalmi kohézió erősítése: Helyi közösségek fejlesztése és részvételük ösztönzése a döntéshozatalban.
A társadalmi célok
Mi a társadalmi vállalkozás célja? Az ilyen társadalmi vállalkozások működése számos területen érezteti hatását. Az alábbiakban bemutatjuk a legfontosabb szempontokat:
Társadalmi probléma megoldása: Innovatív megközelítések alkalmazása a szegénység, a munkanélküliség és a társadalmi kirekesztettség elleni küzdelemben.
Környezeti fenntarthatóság elősegítése: A környezeti erőforrások megőrzése és a fenntartható gazdálkodás támogatása.
Közösségek megerősítése: A társadalmi kohézió növelése a közösségi részvétel és összetartás fokozásával.
Milyen ágazatokban működnek társadalmi vállalkozások?
A számos vállalkozások ágazatában vannak jelen társadalmi, alkalmazkodva a helyi igényekhez és körülményekhez:
Szociális szolgáltatások: Idősgondozás, gyermekvédelem, fogyatékkal élők támogatása.
Oktatás: Képzési programok és tanfolyamok szervezése, segítik a munkaerő-piaci integrációt.
Környezetvédelem: Hulladékgazdálkodási rendszerek, komposztálási programok, zöldenergia-fejlesztés.
Egészségügy: Mobil egészségügyi szolgáltatások, például háziorvosi ellátás hátrányos helyzetű területeken.
Kulturális tevékenységek: Művészeti projektek és kulturális események szervezése, amelyek a helyi identitás megerősítését célozzák.
Hazai példák sikeres társadalmi vállalkozásokra
Magyarországon számos társadalmi vállalkozás működik, példát mutatnak abban, hogyan lehet üzleti eszközökkel pozitív társadalmi hatást elérni.
Kockacsoki: Autizmussal élő emberek foglalkoztatásával készítenek kézműves csokoládékat. A projekt célja a társadalmi integráció elősegítése.
Nem Adom Fel Kávézó: Az első olyan magyar vendéglátóhely, ahol fogyatékkal élő emberek dolgoznak.
Cseriti: Adományboltok hálózata, ahol a használt tárgyak új életet kapnak, majd jóval a piaci ár alatt megvásárolhatók, ezzel társadalmi célokat szolgálnak (újra használat népszerűsítése).
Milyen kihívásokkal szembesülnek a társadalmi vállalkozások?
Pénzügyi fenntarthatóság: Sok társadalmi vállalkozás nehezen jut elegendő finanszírozási forráshoz.
Jogszabályi akadályok: Hiányoznak az egyértelmű jogi keretek, amelyek megkönnyítenék és egyértelműsítenék a mindennapi működésüket.
Társadalmi elfogadottság: Gyakran nehéz meggyőzni a közvéleményt arról, hogy ezek a vállalkozások valódi értéket teremtenek.
Menedzsment problémák: A társadalmi és üzleti célok közötti egyensúly megteremtése kihívást jelent, ráadásul az alapítók az esetek jelentős hányadában nem felkészült üzletemberek
Globális trendek és jövőbeli lehetőségek
Az utóbbi években a társadalmi vállalkozások számos innovációt, és globálisan egyre jelentősebb szerepet játszanak. A legfontosabb trendek az alábbiak:
Impact investing: A befektetők olyan vállalkozások támogatását keresik, amelyek társadalmi és környezeti hatásokat érnek el.
Digitális technológiák alkalmazása: Crowdfunding kampányok és online platformok révén új forrásokat vonnak be.
Nemzetközi együttműködések: A globális hálózatok lehetővé teszik a tapasztalatcserét és a közös fejlesztéseket.
Mi a társadalmi vállalkozás és az impact investing kapcsolata?
Az „impact investing” egy befektetési stratégia olyan vállalatokba, szervezetekbe és alapokba, amelyek célja mérhető társadalmi vagy környezeti haszon elérése a pénzügyi nyereség mellett. Ezek a befektetések tehát nem csupán anyagi megtérülést keresnek, hanem aktívan pozitív társadalmi vagy környezeti változásokhoz is.
A szakirodalom szerint a hatásbefektetés két alapvető kritériuma:
Szándékosság : A tudatosan törekszik arra, hogy a pénzügyi hozam társadalmi vagy környezeti hasznot is teremtsen.
Mérhetőség : A társadalmi vagy környezeti hatásokat mérni kell, biztosítva, hogy a befektetés valóban a kívánt pozitív változásokhoz.
Fontos megjegyezni, hogy a hatásbefektetések különböznek a hagyományos filantrópiától, mivel itt a befektetők pénzügyi megtérülése is várnak, nem csupán adományoznak. Csak eltérnek a hagyományos befektetésektől, mivel a társadalmi és környezeti hatások nagyon fontosak, mint a pénzügyi hozam.
Összefoglalva, a hatásbefektetés olyan stratégia, amely egyensúlyt teremt a pénzügyi nyereség és a társadalmi vagy környezeti felelősségvállalás között, amely aktívan hozzájárul a fenntartható fejlődéshez és a pozitív társadalmi változásokhoz.
Összegzés
A társadalmi vállalkozások fontos szerepet játszanak a fenntartható fejlődés előmozdításában és a társadalmi egyenlőtlenségek csökkentésében. Bár számos kihívással kell szembenézniük, az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy ezek a szervezetek képesek innovatív megoldásokkal nyújtani a közösségek és a környezet fejlődéséhez. A jövőben várhatóan egyre nagyobb szerepet kapnak a társadalmi problémák kezelésében és a fenntartható gazdasági rendszerek kialakításában.
