**Mark Carney, a klímaminiszterelnök, aki nem beszélt a klímáról**
Mark Carney-t Kanadában teljes ciklusra választották miniszterelnökké, kampányát pedig főként Donald Trump amerikai elnök támadásainak visszaverésére összpontosította. Bár a klíma nem volt központi téma a választási kampányban, Carney mégis a környezetvédelmi mozgalom számára egyértelműen klímaminiszterelnökké válik – éppen tapasztalt múltja miatt, hiszen a klíma és a pénzügyek terén is kiemelkedő szakértőnek számít. Ugyanakkor érdekes párhuzamot vonhatunk Mexikóval, ahol tavaly Claudia Sheinbaum, egy klímakutató került hatalomra, aki szintén kerülte a témát kampánya során. Mindketten inkább elődjeik politikáját hangsúlyozták, ami azt jelenti, hogy az USA – ahol Trump folyamatosan visszavág a klímapolitikának – egyre inkább elszigetelődik a régióban.
Carney és Sheinbaum sikeréből fontos tanulságokat vonhatunk le. Az elmúlt 15 évben az USA-ban sokan azon dolgoztak, hogy a klímaválság a politika középpontjába kerüljön, abban a hitben, hogy ez erősebb klímapolitikához vezet. Az eredmények vegyesek: Joe Biden ugyan jelentős klímatörvényeket hozott, de kérdéses, hogy ezek fenntarthatóak-e. Carney és Sheinbaum viszont egy alternatív modellt kínál: lehet, hogy a klímaválság megoldásához nem feltétlenül kell arról állandóan beszélni, hanem stratégiailag kell beépíteni a gazdasági és geopolitikai döntésekbe.
Carney pályafutása egyértelművé teszi, hogy komolyan veszi a klíma kérdését. A Goldman Sachs-ban kezdett, majd a Bank of England és a kanadai jegybank élén is tevékenykedett, később pedig a fenntartható befektetések felé fordult. Kampánytervei sem elméleti grandiózus ígéretek, hanem gyakorlatias lépések, például adókedvezmények, átmeneti kötvények és magas szén-dioxid-kibocsátású importok megadóztatása. Sheinbaum Mexikóban hasonlóan taktikusan mozog: több megújuló energiát ígért, de a fő hangsúly a kereskedelmi háborúkkal való szembenálláson van.
Ha az USA nem tud együttműködni szomszédaival, akkor hosszú távon komoly gazdasági és politikai hátrányba kerülhet. Mind Kanada, mind Mexiko kulcsfontosságú nyersanyagokkal rendelkezik a zöld átmenethez, és ha az USA nem lesz megbízható partner, akkor más országok felé fordulhatnak. Jonathan Wilkinson kanadai energiaügyi miniszter is utalt erre, amikor a kritikus ásványi anyagok stratégiai jelentőségéről beszélt. Carney és Sheinbaum modellje tehát nemcsak a klímaválság kezeléséről szól, hanem arról is, hogy a geopolitikai realitások közepette hogyan lehet hatékonyan haladni a fenntarthatóság felé.
Ez a cikk a Neural News AI (V1) verziójával készült.
Forrás: https://time.com/7281714/mark-carney-canada-mexico-climate-leadership-strategy/.
A képet Li-An Lim készítette, mely az Unsplash-on található.