<p><p># Ausztrália tengeri parkjai: a papírvédettségtől a valódi védelemig</p><p>Az ausztrál kormány ambiciózus célkitűzést hirdetett: 2030-ig az ország vizeinek 30%-át erősen védett területté nyilvánítják. Jelenleg ugyan Ausztrália vizeinek 52%-a már védett, de ezek nagy része csak papíron létezik, gyakorlatban pedig engedélyezett a halászat, a bányászat és a kőolaj-kitermelés. A miniszteri ígéret szerint ezeken a területeken ezek a tevékenységek teljesen tiltottak lennének. Azonban a valódi védelemhez nem elég a terület nagyságára koncentrálni – stratégiai fontosságú, biodiverzitásban gazdag ökoszisztémákat kell megóvni, például sekély parti övezeteket, tengeri kanyonokat és sziklazátonyokat.</p><p>## A papíron lenyűgöző, a valóságban gyenge védelem</p><p>Ausztrália vizei öt éghajlati övet ölelnek fel, és több mint 33 000 tengeri faj élőhelyét képezik – ez a legmagasabb szám a világon. Az elmúlt évtizedekben az ország gyakran hangsúlyozta, hogy vezető szerepet tölt be a tengeri területek védelmében, és jelenleg is a legnagyobb védett tengeri területtel rendelkezik. Azonban a védett területek nagy része nem biztosít hatékony védelem: több mint fele engedi a kereskedelmi halászatot és a bányászatot. Közben az ausztrál tengeri ökoszisztémák és fajok súlyos hanyatlásnak indultak. A tasmán óriás-hínárerdők 95%-a eltűnt, a korallzátonyok fele megsemmisült, és számos halfaj, mint a sima kézhalféle, már kihalt.</p><p>## Klímaváltozás és valódi tengeri védelem – a kettős kihívás</p><p>A tengeri parkok hatékonyabb védelme önmagában nem elég a klímaváltozás okozta veszélyek leküzdésére. Ausztrália továbbra is az egyik legnagyobb széndioxid-kibocsátó, és a szén- és gáztermelés bővítése tovább rontja a helyzetet. A tengeri élet megóvásához szükséges lenne a fosszilis üzemanyagok fokozatos elhagyása, a tengeri szennyezés csökkentése és a fenntartható halászat bevezetése. Az ausztrál kormánynak nem elég a papíron védett területeket növelni – a valódi változáshoz szigorúbb szabályozásra és a káros tevékenységek korlátozására van szükség. Ha Ausztrália nem lép fel határozottan, a tengeri biodiverzitás további összeomlása várható, ami veszélyeztetheti az egész bolygó tengeri ökoszisztémáit.</p><br></p>
 <p>Ez a cikk a Neural News AI (V1) verziójával készült.</p>
 <p>Forrás: <a href="https://phys.org/news/2025-06-australia-pledging-vulnerable-seas.html" target="_blank" rel="noopener noreferrer">https://phys.org/news/2025-06-australia-pledging-vulnerable-seas.html</a>.</p>
 <p>A képet <a href="https://unsplash.com/photos/a-close-up-of-a-diaper-on-a-shelf-62uyIe1uFpU" target="_blank" rel="noopener noreferrer">Toa Heftiba</a> készítette, mely az <a href="https://unsplash.com/@heftiba" target="_blank" rel="noopener noreferrer">Unsplash</a>-on található.</p>

**Védjük meg Ausztrália tengeri élővilágát: a valódi védelem hiánya**
Az ausztrál kormány célja, hogy 2030-ig a vizek 30%-át erősen védetté tegye, de a jelenlegi tengeri parkok nagy része csak papíron létezik. A miniszter ambiciózus tervét üdvözlik, de a valódi védelemhez kiemelt biodiverzitású területeket kell stratégiailag kijelölni. Az ausztrál vizek öt klímazónát ölelnek fel, és több mint 33 000 tengeri faj élőhelyét képezik, mégis sok fajpopuláció drasztikusan csökken. A tengeri parkok fejlesztése önmagában nem elég – Ausztráliának radikálisan csökkentenie kell a kibocsátásokat is a klímaválság megfékezéséhez.