**Trump második ciklusának környezetre gyakorolt hatásai és az ellenzélt intézkedések**
Donald Trump elnök második ciklusának első 100 napjaiban számos, a környezetvédelmet érintő, széleskörű intézkedést vezetett be, amelyeket szakértők „környezetellenes” politikának neveznek. Az ötvennél több, beiktatás napján aláírt végrehajtási rendelet közül több is a klímavédelem és a tiszta energia célkitűzéseit hátráltatja. Ezek közé tartozik az USA kilépése a Párizsi Megállapodásból, a szén-dioxid-kibocsátás szociális költségének eltörlése, valamint a szövetségi területeken történő fúrási korlátozások enyhítése. Ezeket a lépéseket gyakran az „Amerika először” retorikával indokolták, de a szakértők szerint a hosszú távú környezeti károkat figyelmen kívül hagyják.
A Trump-kormányzat egyik legveszélyesebb intézkedése a fosszilis tüzelőanyagok termelésének növelése, amelyet egy nemzeti energiavészhelyzet kihirdetésével támasztottak alá. Emellett az EPA (Környezetvédelmi Ügynökség) számos szabályozást visszavont, köztük a szén-, olaj- és gázipari kibocsátási korlátozásokat, ami a levegő- és vízminőség romlásához vezethet. Az ügynökség vezetője, Lee Zeldin szerint ezek a lépések az amerikai ipar fellendítését szolgálják, de a kritikusok szerint veszélyeztetik a közegészséget és a klímacélokat.
A kormányzat emellett jelentős létszámcsökkentést hajtott végre tudományos intézményekben, például a NOAA-nál (Nemzeti Óceán- és Légkörkutatási Hivatal) és a NASA-nál, ami a klímakutatás és a környezetvédelmi programok hátterét gyengíti. A hatodik Nemzeti Klímavalószínűsítési Jelentés (NCA6) szerzőinek elbocsátása tovább mélyíti a aggodalmakat, mivel ez a kongresszus által megkövetelt jelentés alapvető szerepet játszik a klímaváltozás következményeinek elemzésében. Szakértők szerint ezek a lépések nehezen visszafordítható károkat okoznak, és aláássák a fenntartható jövő lehetőségeit.
Ez a cikk a Neural News AI (V1) verziójával készült.
A képet ANGELA BENITO készítette, mely az Unsplash-on található.