A magyarországi Somló-hegyen feltárt kora vaskori fémtárgyak közül néhány.
A Somló-hegyen végzett régészeti kutatások során legalább hat fémes leletgyűjteményt tártak fel, amelyeket az i.e. 15. században rejtettek el egy rejtélyes település környékén. A legújabb tanulmány szerint, amely lézeres technológiát és terepbejárást is alkalmazott, a kutatók mindössze egy év alatt több mint 300 leletet azonosítottak a késő bronzkorból (i.e. 1450–800) és a kora vaskorból (i.e. 800–450). Ezek között ékszerek, katonai jelvények és fegyverek is szerepelnek. A legrégebbi leletek i.e. 1400–1300-ból származnak, de a legtöbb tárgy a bronzkor végén, i.e. 1080–900 között készült. A fémleletek mellett borostyán gyöngyöket, szövet- és bőrmaradványokat, valamint vaddisznó és házi sertés agyarakat is találtak.
A Somló-hegy, amely egy vulkanikus képződmény Nyugat-Magyarországon, régészeti szempontból is kiemelkedő jelentőségű. Bár ma főként bortermeléséről ismert, a 19. század végén derült fény arra, hogy egyben fontos régészeti lelőhely is. A helyi földművesek és bortermelők által feltárt ékszerek, fegyverek és bronzedények arra utaltak, hogy jelentős emberi jelenlét volt itt az i.e. 13. századtól a 6. századig. Azonban a pontos lelőhelyeket nem dokumentálták, és a kutatók máig nem tudják biztosan, kik éltek ezen a területen akkoriban.
A legújabb kutatások során önkéntesek segítségével hat fémes leletgyűjteményt azonosítottak, köztük olyan ritka darabokat, mint egy kerámiaedényben elhelyezett fémtárgyakból álló készlet, amely a késő bronzkor végén készült, és egyedülálló Nyugat-Magyarországon. A leletek arra utalnak, hogy a Somló-hegy valószínűleg egy harcos elit központja volt, ahol a fémművesség és a rituális elhelyezés hagyományai virágoztak. A kutatók remélik, hogy a további vizsgálatok többet felfednek a hegy lakosságának történetéről és a fémes kincsek elrejtésének szokásairól.
Ez a cikk a Neural News AI (V1) verziójával készült.
A képet Raymond Yeung készítette, mely az Unsplash-on található.