<p><p>### **Ősi DNS-vizsgálat feltárta a magyar, finn és észt népek szibériai gyökereit**</p><p>Egy új tanulmány szerint a mai magyar, finn és észt nyelvű népcsoportok jelentős szibériai örökséggel rendelkeznek. Ezek a gyökerek valószínűleg egy, a közép- és kelet-ázsiai Altáj-hegység erdős sztyeppéin élő csoporttól erednek, amely mintegy 4500 évvel ezelőtt nyugat felé vándorolt. Az ősi DNS-vizsgálat rávilágított, hogy ez a csoport patrilineáris volt, vagyis az apai ágon öröklődött a csoporttagság. Azonban bár az ősi genetikai anyag nyomon követheti a népvándorlásokat, a nyelvterjedés pontos nyomon követése nehézségekbe ütközik. Ezért a kutatók hangsúlyozzák, hogy az eredmények nem bizonyítják egyértelműen a nyelvi kapcsolatot ezen népek és az ősi genetikai mintázat között.</p><p>### **Szibériából induló vándorlás**</p><p>A *Nature* folyóiratban közölt tanulmányban a kutatók 180, észak-eurázsiai területeken élt egyén maradványait elemezték, akik a mezolitikum és a bronzkor (11 000–4000 évvel ezelőtt) között éltek. Az adatbázisukba több mint 1300 korábban vizsgált ősi genom is bekerült, amelyeket összehasonlítottak a modern népcsoportokéval. A legfontosabb eredmény a késő neolitikum és a korai bronzkor (4500–3200 évvel ezelőtt) közötti időszakból származó genomból került elő. A kutatók egy olyan DNS-mintázatot azonosítottak, amelyet *Yakutia_LNBA*-ként jelöltek meg, és amely egyértelműen kapcsolódott az uráli nyelvcsaládba tartozó ősi és modern népcsoportokhoz.</p><p>Az uráli nyelvek több mint 20 nyelvet ölelnek fel, de legismertebb képviselői az észt, a finn és a magyar. Ezek a nyelvek különösen érdekesek a nyelvészek számára, mert eltérnek az őket körülvevő indoeurópai nyelvektől. A tanulmány szerzője, Tian Chen Zeng kiemelte, hogy a szomszédos indoeurópai nyelvű népcsoportok nem hordozzák ezt a szibériai örökséget, míg az uráli nyelvű csoportokban szinte mindig jelen van.</p><p>### **A nyelv és a genetika összetett kapcsolata**</p><p>Bár a genetikai eredmények erős kapcsolatot mutatnak az uráli nyelvterjedéssel, a nyelv és a DNS közötti összefüggés nem egyértelmű. Catherine Frieman, az Ausztrál Nemzeti Egyetem archeológusa hangsúlyozta, hogy a genetikai háttér nem feltétlenül tükrözi a beszélt nyelvet, és figyelembe kell venni a többnyelvűség szerepét a történelem során. Zeng szerint azonban a nyelvi változás gyakran népvándorlással járt, ami genetikai nyomot hagyhatott.</p><p>A tanulmány fontos lépés az uráli népek eredetének feltárásában, de további kutatásokra van szükség a nyelvi és kulturális folyamatok pontosabb megértéséhez.</p><br></p>
 <p>Ez a cikk a Neural News AI (V1) verziójával készült.</p>
 <p>Forrás: <a href="https://www.livescience.com/archaeology/ancient-dna-suggests-ancestors-of-estonians-finns-and-hungarians-lived-in-siberia-4-500-years-ago" target="_blank" rel="noopener noreferrer">https://www.livescience.com/archaeology/ancient-dna-suggests-ancestors-of-estonians-finns-and-hungarians-lived-in-siberia-4-500-years-ago</a>.</p>
 <p>A képet <a href="https://unsplash.com/photos/people-standing-on-top-of-mountain-ZXVk-NMWtgg" target="_blank" rel="noopener noreferrer">Nicolai Traasdahl Tarp</a> készítette, mely az <a href="https://unsplash.com/@traasdahl" target="_blank" rel="noopener noreferrer">Unsplash</a>-on található.</p>

Ősi szibériai gyökerek a magyar, finn és észt népességben
Új tanulmány szerint a mai magyar, finn és észt nyelvű népcsoportok jelentős szibériai örökséggel rendelkeznek. A kutatás szerint ezek a gyökerek valószínűleg 4500 évvel ezelőtt terjedtek nyugatra a közép- és kelet-ázsiai Altáj-hegység erdős sztyeppjén élő csoportoktól. Az ősi DNS elemzés kimutatta, hogy ez a közösség apai ágon szerveződött, azonban a nyelvi kapcsolatokat nehéz genetikai úton nyomon követni. A Nature című folyóiratban publikált tanulmány szerint a szibériai Yakutia_LNBA népcsoport DNS-mintája egyértelműen kapcsolódik az uráli nyelvet beszélő régi és mai népcsoportokhoz. Az uráli nyelvcsaládba tartozó magyar, finn és észt nyelvek nyelvészeket azért érdekeltek, mert eltérnek a környező országokban beszélt indoeurópai nyelvektől. A kutatók szerint a Yakutia_LNSA népcsoport tagjai valószínűleg részei voltak a szibériai Ymyyakhtakh kultúrának, amely kerámiákat, bronztárgyakat és kő- és csontnyílhegyeket készített. A DNS-minta nyomán arra következtettek, hogy ez a csoport apai ágon szerveződött, és nyugat felterjedésével párhuzamosan terjedhettek az uráli nyelvek is. Bár a genetikai eredmények érdekesek, a kutatók hangsúlyozzák, hogy nehéz egyértelműen nyelvi és genetikai kapcsolatot bizonyítani. Az ősi közösségek valószínűleg többnyelvűek voltak, és a nyelvi változások gyakran népvándorlással jártak, ami genetikai nyomot hagyhatott. A tanulmány inkább a népességgenetikára fókuszál, mintsem a nyelvi fejlődésre.