<p><p>Viktor Orbán 2022. április 3-án negyedik egymást követő választási győzelmét aratta, és ismét kétharmados parlamenti többséget szerzett, amely lehetővé teszi számára, hogy akár egyedül is módosíthassa az alkotmányt. A győzelem kulcsa nem csupán az ukrajnai háború ügyes politikai hasznosítása vagy a választás előtti bőkezű szociális támogatások voltak, hanem főként az a választási rendszer, amelyet Orbán 2010-es hatalomra kerülése óta folyamatosan alakított és torzított. A rendszer olyan előnyöket biztosít a Fidesz számára, mint az egymandátumos kerületek esetében a gerrymandering, a &#8220;szavazóturizmus&#8221; lehetővé tétele, valamint a pártlistás szavazatok úgynevezett &#8220;győzteskompenzációja&#8221;. Emellett a kormányközeli médiabirodalom gyakorlatilag teljes uralma, a választási kampány alatti állami források felhasználása, valamint az ellenzék számára szándékosan nehéz akadályok – például a magas pártlistás küszöb – mind hozzájárultak ahhoz, hogy az egységes ellenzéki koalíció ellenére is Orbán elsöprő győzelmet arathatott.</p><p>Az ellenzék 2022-ben mindent megtett a Fidesz legyőzésére: összefogott, előválasztásokat tartott, és egyetlen jelöltet állított minden egyes választókerületben. Azonban Orbán válaszul tovább finomította a választási szabályokat, például legalizálta a &#8220;szavazóturizmust&#8221;, amely lehetővé tette, hogy a Fidesz-támogatók szavazatát olyan vitatott kerületekbe irányítsák, ahol az döntő lehetett. Emellett az ukrajnai háború kitörése Orbánnak lehetőséget adott a &#8220;béke és biztonság&#8221; narratívájának építésére, amelyet a kormányközeli média teljes erőbedobással terjesztett, míg az ellenzék nehezen jutott szóhoz. A Jobbik választóinak tömeges átpártolása a Fideszhez tovább gyengítette az ellenzéket, és végül a Fidesz nemcsak megtartotta, hanem megerősítette kétharmados többségét.</p><p>A Nemzetközi Biztonsági és Együttműködési Szervezet (OSCE) választásmegfigyelői is alátámasztották, hogy a választás nem volt tisztességes, kiemelve a médiatorzítást és az állami erőforrások egyoldalú felhasználását. Az elemzés rámutat, hogy Orbán addig maradhat hatalmon, amíg a választási szabályokat teljes mértékben irányítja. Az ellenzék jelenleg gyengült, és bár tervezi a folytatást, a Fidesz rendszerszintű előnyei és a konzervatív választók jobbra tolódása miatt a demokratikus hatalomváltás lehetősége egyelőre csekély. Orbán hatalmának végét csak külső tényezők – például az EU-támogatások megvonása vagy gazdasági nehézségek – jelenthetik, mivel a választásokon keresztül a jelenlegi rendszerben már nem lehet megdönteni.</p><br></p>
 <p>Ez a cikk a Neural News AI (V1) verziójával készült.</p>
 <p>Forrás: <a href="https://www.journalofdemocracy.org/articles/how-viktor-orban-wins/" target="_blank" rel="noopener noreferrer">https://www.journalofdemocracy.org/articles/how-viktor-orban-wins/</a>.</p>
 <p>A képet <a href="https://unsplash.com/photos/a-large-building-with-a-lot-of-flowers-in-front-of-it-E2DTVnt-S3s" target="_blank" rel="noopener noreferrer">Hongbin</a> készítette, mely az <a href="https://unsplash.com/@hbsun2013" target="_blank" rel="noopener noreferrer">Unsplash</a>-on található.</p>

Orbán hatalomátvétele: A választási rendszer manipulációja
2022. április 3-án Orbán Viktor negyedik egymás után következő szavazási győzelmével negyedik alkotmányozó többségét is megszerezte a parlamentben. A cikk feltárja, hogy a háború ügyes politikai hasznosítása és az ellenzék ellehetetlenítésére szabott választási törvények hogyan biztosították diadalát. Magyarország demokráciáról autokráciára való visszaminősítése nem véletlen, hiszen Orbán a választási szabályok teljes irányításával korlátlan ideig hatalmon maradhat. Az ellenzéki összefogás minden erőfeszítése ellenére a rendszer annyira torz, hogy a Fidesz 54%-os listás eredménnyel 68%-os parlamenti többséget ért el.