<p><p>A mikroműanyagok mára már mindenütt jelen vannak, nemcsak az óceánok szennyeződésének forrásai, hanem a mindennapi életünk szerves részévé váltak. A konyhai eszközöktől az élelmiszer-tárolásig számos területen találkozhatunk velük, anélkül, hogy észrevennénk. Kutatók becslése szerint egy átlagos ember évente akár 39 000–52 000 mikroműanyag-részecskét fogyaszt el élelmiszerek és italok révén, és ha a levegőből származó részecskéket is beleszámoljuk, ez a szám elérheti a 120 000-et is. Ezek a mikroszkopikus szálak csomagolásokból, feldolgozási folyamatokból, sőt még az élelmiszer-ellátási lánc adalékanyagaiból is kerülhetnek a szervezetünkbe. Jelenleg nincs hivatalosan meghatározott „biztonságos” vagy „veszélyes” szint a mikroműanyag-bevitel tekintetében, de célszerű minimalizálni a kitettséget.</p><p>A mikroműanyagok leggyakoribb forrásai között említik a tengeri ételeket (pl. kagylók, osztrigák), a műanyag zacskós teákat, a rizst, a sót és a cukrot, az palackozott vizet, a mézet, a gyümölcsöket és zöldségeket, valamint a fehérjéket (különösen a nagyobb feldolgozottságú ételeket, mint a halrudacskák vagy növényi alapú alternatívák). A szennyeződés forrásai között szerepel a környezeti terhelés, a műanyag csomagolások, a mezőgazdasági műanyag-használat, sőt még a növények gyökérrendszeren keresztül is felvesznek mikroműanyagokat. A kockázat csökkentésére számos praktikus megoldás létezik: érdemes kerülni a műanyag csomagolású termékeket, üveg vagy rozsdamentes acél tárolóeszközöket használni, a gyümölcsöket alaposan megmosni, a rizst leöblíteni, és a tengeri herkentyűféléket mérsékelten fogyasztani.</p><p>A mikroműanyagok hosszú távú egészségügyi hatásairól még nem áll rendelkezésre kellő mennyiségű kutatási adat, azonban ismert, hogy felhalmozódhatnak a vérkeringésben és különböző szervekben, gyulladást és szövetkárosodást okozhatnak, valamint endokrin rendellenességeket provokálhatnak. Bár lehetetlen teljesen elkerülni őket, a tudatos fogyasztói magatartás – például a helyi, organikus termékek választása, a műanyag használat csökkentése, vagy akár speciális vízszűrők beszerzése – jelentősen hozzájárulhat a bevitt mennyiség csökkentéséhez. Fontos hangsúlyozni, hogy a mikroműanyagok jelenléte ne menjen a kiegyensúlyozott, egészséges táplálkozás rovására: a fehérjék, gyümölcsök és zöldségek nélkülözhetetlenek a szervezet megfelelő működéséhez.</p><br></p>
 <p>Ez a cikk a Neural News AI (V1) verziójával készült.</p>
 <p>Forrás: <a href="https://www.cnet.com/health/nutrition/8-common-foods-that-can-contain-microplastics-and-how-to-avoid-them/" target="_blank" rel="noopener noreferrer">https://www.cnet.com/health/nutrition/8-common-foods-that-can-contain-microplastics-and-how-to-avoid-them/</a>.</p>
 <p>A képet <a href="https://unsplash.com/photos/green-and-brown-stone-on-brown-sand-jQuky0VINAI" target="_blank" rel="noopener noreferrer">Sören Funk</a> készítette, mely az <a href="https://unsplash.com/@soerenfunk" target="_blank" rel="noopener noreferrer">Unsplash</a>-on található.</p>

Mikroműanyagok a konyhában
Mikroműanyagok mindenhol jelen vannak, még a konyhában is. Naponta több ezer apró műanyagrészecskét fogyasztunk el, anélkül, hogy észrevennénk. A tenger gyümölcseitől a csomagolt élelmiszerekig számos forrásból kerülnek szervezetünkbe. Olvass tovább, és megtudod, mely ételektől érdemes óvakodni, és hogyan csökkentheted a mikroműanyag-beviteled.