<p><p>Egy új tanulmány szerint a mesterséges intelligencia által leginkább veszélyeztetett munkaköröknek egy közös jellemzője van: a nagy mennyiségű, strukturált adat. A Világgazdasági Fórum globális szektorelemzése kimutatta, hogy azok az ágazatok, ahol kiváló minőségű adatok állnak rendelkezésre, akár 60–70%-os MI-átvételezési aránnyal számolhatnak, míg a kevésbé adatdús vagy fragmentált információval rendelkező területeken ez az arány még 25% alatt van. Emiatt az olyan egyértelműen strukturált adatokat kezelő szakmák, mint a pénzügy, az ügyfélszolgálat, az egészségügy, a tolmácsolás, a történészek és az írók működése válik elsődlegesen automatizálhatóvá. Ezzel szemben az olyan munkakörök, amelyek saját, nem nyilvános adattal dolgoznak, vagy speciális szakértelmet, kreativitást igényelnek – például önvezető autók fejlesztése vagy orvosi diagnosztika –, jóval kisebb eséllyel kerülnek felváltásra.</p><p>Az MI-terjeszkedés nem csupán munkahelyek megszűnését jelenti, hanem radikális átalakulást a munkaerőpiacon. A McKinsey &#038; Company kutatása szerint 2030-ig mintegy 92 millió állás vészhet el, ugyanakkor kb. 170 millió új szerepkör jöhet létre. A probléma azonban nem pusztán a számok, hanem a szakadékosan eltérő készségigények és a regionális eltérések: a jelenlegi munkavállalói kompetenciák és a jövőbeli elvárások közötti szakadék egyre mélyül. A legnagyobb kihívást az jelenti, hogy a munkaerő hogyan tud alkalmazkodni az újonnan megjelenő, általában magasabb szaktudást igénylő munkákhoz. Jelenleg az olyan területeken halad a leggyorsabban az átállás, ahol az adatok könnyen hozzáférhetők és gépi feldolgozásra alkalmasak – például a szoftverfejlesztésben, ahol az MI-eszközök már a fejlesztők 75%-át segítik, vagy a tőzsdei algoritmikus kereskedelemben, amely az USA piacain a volumen 70%-át teszi ki.</p><p>Vannak azonban olyan ágazatok, ahol az MI lassabban tér hódításhoz, főként adatvédelem, szabályozási korlátok vagy a decentralizált adatkezelés miatt. Ilyen például az egészségügy, ahol a műtéti adatok kevesebb mint 10%-a nyilvános, vagy az oktatás, ahol a FERPA típusú adatvédelmi törvények gátolják az adatmegosztást. Hosszútávon azok a munkakörök maradnak stabilak, amelyek emberi ítélőképessetet, kreativitást, érzelmi intelligenciát vagy fizikai szakértelmet igényelnek, és amelyekben az MI nem pótolható, hanem inkább kiegészítő eszközként szolgál. A legellentállóbbak jelenleg az olyan szakmák, mint az egészségügyi szakemberek, műszaki oktatók vagy szakértői tanácsadók, hiszen itt nem csupán az adatfeldolgozás, hanem a komplex döntéshozatal és a személyes kapcsolat is döntő szerepet játszik.</p><br></p>
 <p>Ez a cikk a Neural News AI (V1) verziójával készült.</p>
 <p>Forrás: <a href="https://gizmodo.com/the-jobs-ai-is-replacing-the-fastest-2000645918" target="_blank" rel="noopener noreferrer">https://gizmodo.com/the-jobs-ai-is-replacing-the-fastest-2000645918</a>.</p>
 <p>A képet <a href="https://unsplash.com/photos/laptop-computer-on-glass-top-table-hpjSkU2UYSU" target="_blank" rel="noopener noreferrer">Carlos Muza</a> készítette, mely az <a href="https://unsplash.com/@kmuza" target="_blank" rel="noopener noreferrer">Unsplash</a>-on található.</p>

Mesterségek a mesterséges intelligencia árnyékában
A mesterséges intelligencia leginkább a világos adatokkal rendelkező munkákat veszi át elsőként, mint a pénzügy, az ügyfélszolgálat vagy az egészségügy – mutatja egy új tanulmány. Az iparágak 60-70%-os MI-átvétele függ az adatok minőségétől és mennyiségétől, míg a szakértői munka továbbra is emberi kézben marad. A McKinsey szerint 2030-ig 92 millió munkahely tűnhet el, de új szerepkörök is jönnek. Kulcs a folyamatos képzés és az adaptálódás a gyorsan változó munkaerőpiacon.