A Magyar Haltani Társaság elnöksége ebben az évben is három jelöltet állított: a dévérkeszeget (Abramis brama), a kurta baingot (Leucaspius delineatus) és a vágódurbincsot (Gymnocephalus cernua). Szavazni az Év Hala 2025-re a szervezet honlapján lehet 2024.12.31-ig egy Google ürlap segítségével.
Év Hala 2025 – Nézzük a jelölteket!
Dévérkeszeg – Abramis brama (Linnaeus, 1758) – Év hala 2025 jelölt
Az Év Hala 2025 egyik jelöltje a dévérkeszeg, mely szinte minden álló- és lassan folyó vizünkben előfordul, jellemző élőhelye pedig a homokos és iszapos meder, melyről a nagyobb folyóink alföldi szakaszát „dévérzónának” is nevezik.
Oldalról lapított, magas testű hal, hátvonala nem egyenes, a fej és a hátúszó között enyhén megtörik. Kis fejjel, közepes méretű szemekkel és félig alsó állású szájjal rendelkezik. Közepes méretű pikkelyei az oldalvonal felett fokozatosan kisebbek lesznek. Színe zöldesszürke hátán, fehéres a hasán, úszói szürkés árnyalatúak.
Táplálékát főként fenéken élő gerinctelenek alkotják, de planktonikus szervezeteket és növényi törmeléket is fogyaszt. Április és június között ívik, amikor vízinövényekre, kövekre vagy a mederfenékre rakja áttetsző, enyhén sárgás ikráit, amelyeket nem őriz. Többnyire magányosan vagy kisebb csapatokban él, de télen nagyobb rajokba verődik.
A halászat és horgászat szempontjából fontos faj, mivel gyakori és méretesebb, mint más keszegféléink. Húsa szálkás, de ízletes; gyakran paprikás lisztben, beirdalva, bő olajban sütve készítik, „sült keszegként” népszerű fogás. Testhossza elérheti a 75 centimétert. A magyar fogási rekordot 2024 augusztusában döntötték meg egy 7,2 kilogrammos példánnyal, amelyet a Rábából fogtak ki.
Vágódurbincs – Gymnocephalus cernua (Linnaeus, 1758) – Év hala 2025 jelölt
A vágódurbincs egy kis termetű, kissé zömök, magas hátú, oldalról lapított hal, hosszú fejjel és lekerekített orral. Nagy szeme és csúcsba nyíló, kicsi szája van. Hosszú hátúszója elején csonttüskék, hátulján pedig elágazó, lágy sugarak találhatók.
A hátúszó hátsó részének éle éles szögben találkozik a faroknyéllel, míg a széles durbincsé közel derékszögben. Teste barnászöld színű, amelyen elszórtan sötét, szabálytalan foltok láthatók. Főként lassú folyású vizek és nyíltabb állóvizek lakója, a gyors folyású vagy mocsaras területeket kerüli.
A nagyobb folyók alsó szakaszain elterjedt, és meghatározó faj ezeken az élőhelyeken. A félsós, tengervízzel keveredő torkolati területeket, az úgynevezett durbincszónát is róla nevezték el. A fiatal egyedek planktonnal táplálkoznak, később azonban fenéklakó gerincteleneket fogyasztanak, a nagyobb példányok pedig alkalmanként ivadékhalakat is zsákmányolnak.
Egykor gyakori és helyenként tömegesen előforduló faj volt, ám élőhelyei átalakulása és az inváziós gébfélék terjedése miatt állománya jelentősen visszaesett. Ma már nem fogható halnak számít, és a horogra akadt példányokat vissza kell engedni.
Kurta baing – Leucaspius delineatus (Linnaeus, 1758) – Év hala 2025 jelölt
A kurta baing a harmadik jeleölt az Év Hala 2025 szavazáson, mely hal a nyúldomolykófélék családjába tartozó apró, őshonos hal, amely megnyúlt, zömök testtel rendelkezik. Háta és hasa enyhén ívelt, rövid, tompa orra és nagy szemei feltűnővé teszik megjelenését. Szája felső állású, meredeken felfelé irányuló nagy szájnyílása és kampósan felhajló alsó állkapcsa miatt feje álarcszerűen hat. Általában 6–8 cm hosszú, de ritkán akár 10 cm-re is megnőhet. Apró, ezüstös pikkelyei könnyen lepotyognak.
Táplálékát főként planktonikus élőlények, árvaszúnyoglárvák és a vízfelszínre hulló apró rovarok alkotják. Április és július között ívik, amikor párosával rakja le ikráit. A nőstény 100–150 ikrát ragaszt a vízi növényekre, amelyeket a hím őriz és gondoz. Élőhelyei a lassan áramló vagy állóvizek, mint a tőzegbányatavak, holtmedrek és alföldi csatornák, míg nagyobb folyóink hullámterén áradások után bukkan fel. Jellegzetes vonása a farokalatti úszó tövénél található pontsor, valamint az oldalvonal, amely csak az első néhány pikkelyen látszik.
Élőhelyeinek eltűnése és az invazív fajok megjelenése miatt állománya jelentősen megfogyatkozott. Hazánkban védett halak közé tartozik, természetvédelmi értéke 10 000 forint.
Mint látható az Év Hala 2025 szavazáson két olyan hal is jelölt, mely védett kategóriában van. Szavazni 2024. december 31-ig lehet a Magyar Haltani Társaság oldalán.