<p><p>Miközben az Európai Unió erőfeszítéseket tesz az orosz energiafüggőség teljes megszüntetésére, Magyarország kormánya kitart az Oroszországból származó fosszilis tüzelőanyagok mellett. Viktor Orbán miniszterelnök hangsúlyozza, hogy az ország földrajzi helyzete és a szovjet uralom alatt kiépített csővezeték-infrastruktúra miatt az orosz energia nélkülözhetetlen a magyar gazdaság számára. Orbán szerint az orosz olaj és gáz elvágása azonnali, percek alatt 4%-os gazdasági visszaesést okozna, ami katasztrófális következményekkel járna. A kormányzat ezért ellenzi az uniós szankciókat és az orosz energiaimport korlátozását, amit az EU többi tagállamától eltérően továbbra is fenntart, sőt növel is.</p><p>Azonban energiaszakértők és Orbán kritikusai szerint a magyar álláspontot inkább politikai, mint gazdasági megfontolások határozzák meg. László Miklós vegyészmérnök és energiaelemző kifejti, hogy az integrált európai energiapiac lehetővé tenné az orosz forrásoktól való függetlenedést, hiszen a szükséges infrastruktúra – például a horvátországi Adria-csővezeték – már létezik. Szerinte a kormányzat szándékosan kerüli az alternatívák keresését, ami jelentős hasznot hajt az orosz olaj- és gázimportból, miközben közvetve támogatja Oroszország hadiiparát. Az EU 2027-ig tervezi az összes orosz energiaimport teljes beszüntetését, amihez a magyar vezetés eddig ellenségesen viszonyul.</p><p>A térség más országai, mint például a Cseh Köztársaság, már bebizonyították, hogy lehetséges az orosz energiától való függetlenedés a megfelelő infrastrukturális fejlesztésekkel. A csehek megduplázták az olaszországi csővezeték kapacitását, ami lehetővé tette számukra az orosz olaj teljes elhagyását. Magyarország esetében az Adria-csővezeték képes lenne az ország olajigényének jelentős részét ellátni, bár a MOL vitatja a megbízható szállítás lehetőségét. Ezzel szemben a horvát Janaf olajszállító cég állítja, hogy képes lenne Magyarország és Szlovákia teljes éves olajigényét is biztosítani.</p><p>Borbála Takácsné Tóth gázipari kutató szerint az orosz gáz ára nem jelentősen olcsóbb az európai piaci árakhoz képest, és a modellszámítások alapján az orosz forrásoktól való elszakadás csupán 1,5-2 eurós megawattóránkénti áremelkedést okozna, ami kevesebb mint 5%-os növekedést jelentene. A MOL ugyanakkor már elkezdte a folyamatok diverzifikálását, és 2026-ig 500 millió dolláros beruházással készül az alternatív források jobb kihasználására. Az EU szabályozásai és a geopolitikai helyzet változása miatt az orosz energiafüggőség végét előre jelezhetjük, ami csekély árat követel minden európai országtól.</p><br></p>
 <p>Ez a cikk a Neural News AI (V1) verziójával készült.</p>
 <p>Forrás: <a href="https://www.yahoo.com/news/articles/hungary-clings-russian-oil-gas-052418085.html" target="_blank" rel="noopener noreferrer">https://www.yahoo.com/news/articles/hungary-clings-russian-oil-gas-052418085.html</a>.</p>
 <p>A képet <a href="https://unsplash.com/photos/view-of-gray-building-near-body-of-water-ezUDjYy17EA" target="_blank" rel="noopener noreferrer">Keszthelyi Timi</a> készítette, mely az <a href="https://unsplash.com/@keszthelyit" target="_blank" rel="noopener noreferrer">Unsplash</a>-on található.</p>

Magyarország és az orosz energiafüggőség
Orbán kormánya kitart az orosz energiafüggőség mellett, miközben az EU szankciókkal próbálja megfosztani Oroszországot a háborút finanszírozó bevételektől. A magyar kormány szerint az orosz olaj és gáz nélkül összeomlana a gazdaság, de szakértők szerint politikai akarat hiányzik a függőség megtörésére. A kormányzat a földrajzi helyzetre hivatkozik, miközben a régió más országai már megszüntették az orosz energiaimportot.