<p><p>Ami kezdetben Irán nukleáris programja elleni háborúnak indult, mára sokkal inkább birodalmi törekvéssé vált. Donald Trump elnök a Truth Socialon tett közzé egy bejegyzést, amelyben bár nem nevezi nevén a „rendszerváltást”, de egyértelműen utal rá, hogy Irán jelenlegi vezetése nem képes „naggyá tenni Iránt” (MIGA – Make Iran Great Again). Következő nap Izrael légicsapásokat hajtott végre nem katonai vagy nukleáris létesítmények, hanem a kormány elnyomó apparátusa ellen, köztük a hírhedt Evin börtön bejáratát is célba véve.</p><p>Azonban a háború nem talál támogatást azok körében, akik korábban ebben a börtönben raboskodtak – azok között, akik életüket kockáztatták a jelenlegi rezsim elleni küzdelemben. Isa Saharkhiz, aki kétszer is bebörtönzésen esett át, szerint Izrael támadása éppen a keményvonalas csoportok érdekeit szolgálja, akik most már a Hormuz-szoros lezárásáról kiáltóznak. Saharkhiz és több mint 500 aktivista csatlakozott egy nyilatkozathoz, amely elítéli a támadást és ellenzi minden külföldi beavatkozást. A demokratikus Iránért küzdő csoportok hangsúlyozzák, hogy békés megoldásra és tárgyalásokra van szükség, nem pedig háborúra.</p><p>A reformista mozgalom, amelyet Mohammad Khatami elnök képviselt az 1997-es választások után, mára legyőzöttnek tekinthető. Az akkori remények a szabadságjogok terén azonban hamar szertefoszlottak, amikor Ali Khamenei legfelsőbb vezető kemény kézzel lépett fel a mozgalom ellen. Az utolsó nagy tüntetések 2009-ben voltak, amikor az emberek az elcsalt választások miatt vonultak utcára. Saharkhiz is letartóztatás áldozata lett, és brutális bánásmódot szenvedett el. Bár a rezsim ellen küzd, továbbra is a békés megoldások híve, és emlékeztet arra, hogy már a Khatami-korszakban is javasolták a diplomáciai párbeszédet, például Joe Biden akkori szenátor és az iráni parlament közötti találkozót. Azóta sem változott a véleménye, annak ellenére, hogy a keményvonalasok most újra erőre kaptak, és számos halálos ítéletet hajtottak végre.</p><p>Az izraeli csapás az Evin börtön ellen tovább súlyosbította a helyzetet, és a politikai foglyok életét is veszélyeztette. Egyes foglyok, köztük a nőjogi aktivista Reza Khandan, kérvényt intéztek a bírósághoz, hogy szabadon engedjék őket a támadások alatt, mivel a börtönben még tűzoltó készülék sincs. A háborús helyzet tehát nemcsak a rezsim, hanem az ártatlan civilek és a demokratikus változásért küzdők életét is veszélyezteti.</p><br></p>
 <p>Ez a cikk a Neural News AI (V1) verziójával készült.</p>
 <p>Forrás: <a href="https://time.com/7296872/iranians-beaten-imprisoned-regime-condemn-foreign-interference/" target="_blank" rel="noopener noreferrer">https://time.com/7296872/iranians-beaten-imprisoned-regime-condemn-foreign-interference/</a>.</p>
 <p>A képet <a href="https://unsplash.com/photos/change-signage-_f9SJTGBgnw" target="_blank" rel="noopener noreferrer">AMR MED</a> készítette, mely az <a href="https://unsplash.com/@mehdouze" target="_blank" rel="noopener noreferrer">Unsplash</a>-on található.</p>

**Iráni háború és a tiltakozók hangja**
Az iráni nukleáris program elleni háborúból birodalmi törekvések születtek. Donald Trump elnök a Truth Socialon nyilvánosan is felvetette az „iráni rendszerváltás” lehetőségét, miközben Izrael kormányzati célpontokat bombázott Teheránban. Azonban az iráni aktivisták és politikai foglyok sem támogatják a beavatkozást, mert szerintük ez csak megerősíti a keményvonalas iráni vezetést. Isa Saharkhiz, többször bebörtönzött újságíró hangsúlyozza, hogy a polgári társadalom békés megoldást és tárgyalásokat támogat az USA-val, nem pedig háborús konfliktust. Az izraeli támadás viszont megpecsételte a diplomáciai lehetőségeket, és újabb erőszakos ciklus indult el.