<h1 class="wp-block-heading">Hódok Magyarországon &#8211; egyre többen vannak</h1>



<p>A <strong><a href="https://hu.wikipedia.org/wiki/Eur%C3%A1zsiai_h%C3%B3d">hódok</a> Magyarországon</strong> visszatértek a természetes élőhelyükre, ami jelentős ökológiai változásokat eredményezett. Ebben a cikkben áttekintjük a hódok történetét, visszatelepítésük sikerét, jelenlegi elterjedésüket és az ezzel járó kihívásokat.</p>



<div class="wp-block-rank-math-toc-block" id="rank-math-toc"><h2>Tartalom</h2><nav><ol><li><a href="#a-hodok-majdnem-kipusztultak">A hódok majdnem kipusztultak</a><ol><li><a href="#visszatelepitesi-programok">Visszatelepítési programok</a></li><li><a href="#az-elso-sikeres-visszatelepitesek">Az első sikeres visszatelepítések</a></li><li><a href="#tovabbi-elterjedes">További elterjedés</a></li></ol></li><li><a href="#hodok-magyarorszagon-nagyon-elszaporodtak">Hódok Magyarországon &#8211; nagyon elszaporodtak</a></li><li><a href="#a-hod-veszelyei">A hód veszélyei</a><ol><li><a href="#kornyezeti-hatasok">Környezeti hatások</a></li><li><a href="#infrastrukturalis-karokozas">Infrastrukturális károkozás</a></li></ol></li><li><a href="#a-vedelemrol">A védelemről</a></li></ol></nav></div>



<h2 class="wp-block-heading" id="a-hodok-majdnem-kipusztultak">A hódok majdnem kipusztultak</h2>



<p>A hódok az 1850-es években tűntek el Magyarországról, elsősorban a túlzott vadászat miatt, amit prémjük és húsuk iránti kereslet okozott. Az eurázsiai hód (Castor fiber) akkoriban nagy értékű volt, mivel prémjük meleg és vízálló, míg húsuk különleges ínyencségnek számított. Ennek következtében a hódok túlzott vadászata miatt populációjuk drasztikusan csökkent, és végül kipusztultak az ország területéről. Az utolsó magyar hódot 1854-ben fogták be Ács község közelében, ami jelzi a faj végső eltűnését a hazai élőhelyekről.</p>



<h3 class="wp-block-heading" id="visszatelepitesi-programok">Visszatelepítési programok</h3>



<p>Az 1990-es évek elején indultak meg az első komoly visszatelepítési programok Magyarországon. A hódok visszatelepítése elsősorban Nyugat-Európából érkező egyedekkel történt. Az egyik elsődleges célterület a Szigetköz volt, amely kiváló élőhelyet nyújt a hódok számára, kiterjedt vízhálózatával és gazdag növényzetével. A Szigetközben megtelepedett hódok sikeresen alkalmazkodtak az új környezethez, és populációjuk gyors növekedésnek indult.</p>



<p>A sikeres visszatelepítés eredményeként a program kiterjedt más területekre is, így a hódok új otthonra leltek az ország különböző részein, beleértve a Tisza, a Rába és a Mura folyók mentén található élőhelyeket is. A WWF Magyarország is aktívan részt vett ezekben a visszatelepítési projektekben, elősegítve a hódok visszatérését a természetes élőhelyeikre.</p>



<h3 class="wp-block-heading" id="az-elso-sikeres-visszatelepitesek">Az első sikeres visszatelepítések</h3>



<p>1991-ben a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság szervezte az első visszatelepítéseket, majd 1996-tól a WWF Magyarország vette át a program vezetését. Ezek a kezdeményezések kezdetben kisebb populációk betelepítésével indultak, de a hódok természetes szaporodási képessége és a megfelelő élőhelyek biztosítása révén hamarosan jelentős mértékben megnövekedett a számuk.</p>



<p>A Szigetközben és a környező területeken a hódok jelenléte számos ökológiai változást hozott. A hódok által épített gátak és víztározók új élőhelyeket teremtettek más fajok számára is, ami növelte a biodiverzitást. Azonban ez a hódok aktivitása néha konfliktusokhoz is vezetett az emberi tevékenységekkel, különösen a mezőgazdaság és az infrastruktúra területén.</p>



<h3 class="wp-block-heading" id="tovabbi-elterjedes">További elterjedés</h3>



<p>Az évek során a hódok populációja tovább nőtt, és ma már szinte minden nagyobb magyarországi folyó mentén megtalálhatók. Az elterjedésük köszönhető a természetvédelmi erőfeszítéseknek és a sikeres visszatelepítési programoknak. Az állatok a Duna, a Tisza és a kisebb folyók mentén is megtelepedtek, ahol folyamatosan növekvő populációik jelentős hatással vannak a helyi ökoszisztémákra.</p>



<p>A visszatelepítési programok sikeressége példaértékű, és bizonyítja, hogy megfelelő intézkedésekkel és hosszú távú elkötelezettséggel vissza lehet hozni a kihalás szélén álló fajokat természetes élőhelyeikre.</p>



<h2 class="wp-block-heading" id="hodok-magyarorszagon-nagyon-elszaporodtak">Hódok Magyarországon &#8211; nagyon elszaporodtak</h2>



<p>A hódok elszaporodása az elmúlt években jelentős mértékben megnövekedett. Jelenleg több ezer hód él az ország különböző területein, főként a Duna, a Rába és a Mura mentén. A Tiszán és a Zagyván is egyre több helyen találkozhatunk velük. A hódok populációja az ország különböző részein különböző mértékben nőtt, de minden jelentősebb vízfolyás mentén jelen vannak.</p>



<p>A hódok legnagyobb számban a Győr-Moson-Sopron megyében, a Szigetközben és a Hanságban találhatók. Ezek a területek különösen alkalmasak a hódok számára a vízfolyások és az árterületek miatt. Emellett jelentős populációk találhatók a Duna és a Tisza mentén is, ahol a hódok sikeresen alkalmazkodtak a helyi környezethez.</p>



<p>A becslések a hazai populáció elemszámát már több mint 10.000 egyedre teszik, de a területi tagozottság miatt ez egy bizonytalansággal terhelt adat. Az biztos, hogy a jelenlétük az utóbbi öt-tíz évben egyre látványosabb, nem lehet nem észrevenni, hogy egyre többen vannak.</p>



<h2 class="wp-block-heading" id="a-hod-veszelyei">A hód veszélyei</h2>



<p>Nagy kérdés, hogy milyen veszélyei vannak annak, hogy ennyire elszaporodtak. Nagyon leegyszerűsítve: <a href="https://www.agrarszektor.hu/allat/20220423/oriasi-pusztitast-vegez-ez-az-allat-magyarorszagon-tobb-szazezres-kart-is-okozhat-37347">túl sok területen túl sok kárt csinálnak</a>.</p>



<h3 class="wp-block-heading" id="kornyezeti-hatasok">Környezeti hatások</h3>



<p>A hódok jelentős környezeti változásokat idéznek elő a gátépítéssel és a fák rágásával. Gátjaik elárasztásokat okozhatnak, ami mocsaras területek kialakulásához vezethet, ez pedig a helyi flóra és fauna megváltozását eredményezheti. A nagyobb fák kérgének lerágása miatt azok elhalhatnak, ami hosszú távon hatással lehet az erdőkre.</p>



<h3 class="wp-block-heading" id="infrastrukturalis-karokozas">Infrastrukturális károkozás</h3>



<p>A hódok tevékenysége jelentős károkat okozhat az emberi infrastruktúrában is. Például gátjaik megzavarhatják a szennyvíztisztító telepek működését, és eláraszthatják a szennyvízcsatornákat. Ezen túlmenően a hódok által kidöntött fák kárt tehetnek a mezőgazdasági területeken is.</p>



<p>Mivel a hódoknak nincsenek természetes ellenségeik Magyarországon, és védett állatok, szinte korlátlanul szaporodhatnak. Ez idővel fokozódó konfliktusokat eredményezhet az emberi tevékenységekkel. A hódok kilövése és gátjaik elbontása ugyan megoldást nyújthat, de ezek csak átmeneti intézkedések, mivel a hódok gyorsan újjáépítik gátjaikat.</p>



<h2 class="wp-block-heading" id="a-vedelemrol">A védelemről</h2>



<p>Megint egy klasszikus eset, amikor a védelem és a természeti változások következtében túlszaporodik egy faj. Erre az egyik leglátványosabb példa a kárókatona fokozott károkozása. A hódoknál is 2023 végén elkezdett a szabályozás átalakulni, a védett és visszatelepített hód egy kicsit más elbírálás alá esik: Idézzük a határozatot amelyet a Györ-Moson-Sopron Vármegyei Kormányhivatal ismertetett 2023. végén: &#8220;Az állományszabályozás keretében a jelen engedély alapján, annak érvényességi idején belül összesen maximum 600 példány eurázsiai hód (Castor fiber) egyed ejthető el &#8220;</p>



<p>A hódok visszatelepítése Magyarországon sikeres volt, és ma már jelentős populáció él az ország különböző részein. Azonban elszaporodásuk számos környezeti és infrastrukturális kihívást eredményezett. A megfelelő egyensúly megtalálása a hódok védelme és az emberi érdekek között komoly feladat, amely folyamatos figyelmet és stratégiát igényel.</p>



<p>Tippleezz tovább!</p>



<div class="wp-block-columns is-layout-flex wp-container-core-columns-is-layout-9d6595d7 wp-block-columns-is-layout-flex">
<div class="wp-block-column is-layout-flow wp-block-column-is-layout-flow">
<figure class="wp-block-image size-large"><img src="https://tipplee.hu/wp-content/uploads/2024/05/capaharcsa-1024x576.jpg" alt="Cápaharcsa veszélyei" class="wp-image-1285"/></figure>



<p><a href="https://tipplee.hu/a-capaharcsa-veszelyei-1282/" data-type="post" data-id="1282">Cápaharcsa veszélyei</a></p>
</div>



<div class="wp-block-column is-layout-flow wp-block-column-is-layout-flow">
<figure class="wp-block-image size-large"><img src="https://tipplee.hu/wp-content/uploads/2024/05/mangold2-1024x576.jpg" alt="Mángold" class="wp-image-1230"/></figure>



<p><a href="https://tipplee.hu/mangold-felhasznalasi-lehetosegei-1223/" data-type="post" data-id="1223">Mángold egészségügyi előnyei </a></p>
</div>



<div class="wp-block-column is-layout-flow wp-block-column-is-layout-flow">
<figure class="wp-block-image size-large"><img src="https://tipplee.hu/wp-content/uploads/2024/06/tanev_rendje-1024x576.jpg" alt="A 2024/25-ös tanév randje" class="wp-image-1528"/></figure>



<p><a href="https://tipplee.hu/a-2024-25-os-tanev-rendje-1526/" data-type="post" data-id="1526">2024/2025 tanév rendje</a></p>
</div>
</div>



<p></p>