<p><p>Az asztrofizika egyik legújabb áttörése, hogy a csillagok életciklusának és halálának folyamatait most már egy titokzatos, újonnan felfedezett kozmikus robbanásokkal is nyomon követhetjük a távoli univerzumban. Ezek a gyors röntgenkitörések (FXTs), amelyek mindössze néhány percig tartanak, hosszú ideig rejtélyt jelentettek a tudomány számára. Az Einstein Probe röntgentávcső segítségével azonban sikerült nyomon követni az EP240315A jelzésű FXT-t, amely 12 milliárd évig utazott a Föld felé, mielőtt forrásához vezetett volna minket. A kutatócsoport tagjai, köztük Peter Jonker a Radboud Egyetemről, hangsúlyozták, hogy bár az FXTs-ek létezéséről már régóta tudtak, csak most, az Einstein Probe küldetésnek köszönhetően, sikerült közel valós időben lokalizálni ezeket a jelenségeket.</p><p>Az FXTs-ek forrása valószínűleg összefügg a masszív csillagok szupernovává válásával és az ezt követő fekete lyukek kialakulásával. A csapat tagja, Samantha Oates a Lancaster Egyetemről kiemelte, hogy korábban csak archív megfigyelések alapján voltak ismertek ezek a robbanások, így lehetetlen volt további hullámhosszokon vizsgálni őket. Az EP240315A esetében azonban sikerült pontos térképezést készíteni több távcső, köztük a chilei Very Large Telescope (VLT) és a spanyolországi Gran Telescopio Canarias segítségével. Andrew Levan, szintén a Radboud Egyetemről, kiemelte, hogy ez a robbanás akkor történt, amikor az univerzum kora még kevesebb volt, mint a jelenlegi 10%-a, és a fény 12 milliárd évig utazott hozzánk. A távolság és a fényesség kombinációja azt jelenti, hogy ez a robbanás több energiát szabadított fel néhány másodperc alatt, mint a Nap egész élete során.</p><p>Az FXTs-ek és a gamma-kitörések (GRBs) között szoros kapcsolat van, hiszen mindkettő extrém energiakibocsátással jár, és valószínűleg hasonló kozmikus események, például masszív csillagok halála vagy fekete lyukak születése hozza őket létre. A kutatók szerint azonban még számos kérdés megválaszolásra vár, például az, hogy vajon minden FXT gamma-kitörésszerű rendszerekből származik, vagy sokkal nagyobb a változatosság. Az Einstein Probe, amely 2024 januárjában indult, forradalmasította az FXTs-ek észlelését és kutatását. Andrea Saccardi, a francia CEA Saclay kutatója kiemelte, hogy a megfigyelések azt mutatják, az FXT forrásgalaxisából származó ultraibolya fény mintegy 10%-a ionizálja a környező univerzumot, ami kulcsszerepet játszhatott a korai univerzum újraionizációjában. A csapat kutatását a Nature Astronomy című folyóirat közölte.</p><br></p>
 <p>Ez a cikk a Neural News AI (V1) verziójával készült.</p>
 <p>Forrás: <a href="https://www.space.com/astronomy/astronomers-trace-massive-cosmic-explosion-back-12-billion-years-this-is-the-most-distant-event-where-we-can-directly-see-light-escaping-from-around-stars" target="_blank" rel="noopener noreferrer">https://www.space.com/astronomy/astronomers-trace-massive-cosmic-explosion-back-12-billion-years-this-is-the-most-distant-event-where-we-can-directly-see-light-escaping-from-around-stars</a>.</p>
 <p>A képet <a href="https://unsplash.com/photos/a-close-up-of-a-painted-wall-Jc2_Sn7BNa0" target="_blank" rel="noopener noreferrer">Jon Tyson</a> készítette, mely az <a href="https://unsplash.com/@jontyson" target="_blank" rel="noopener noreferrer">Unsplash</a>-on található.</p>

Gyors röntgenkitörések feltárják a csillaghalál titkait
Az asztrofizika forradalmi áttörést ért el: az Einstein Probe űrtávcső segítségével sikerült nyomon követni egy 12 milliárd éve utazó, rejtélyes rövid életű röntgenkitörést, ami kulcsot adhat a csillagok életciklusának megértéséhez. Az EP240315A jelzésű esemény forrása egy óriáscsillag szupernovává válása és fekete lyuggá omolása lehetett, ami több energiát szabadított fel másodpercek alatt, mint a Nap egész élete során. A kutatók szerint ezek a robbanások nemcsak a csillaghalál folyamatát világítják meg, hanem betekintést nyújthatnak az univerzum korai szakaszába is. Az eredmények a Nature Astronomy lapban jelentek meg, és új korszakot nyitnak a röntgencsillagászatban.