Az asztrofizika egyik legújabb áttörése, hogy a csillagok életciklusának és halálának folyamatait most már egy titokzatos, újonnan felfedezett kozmikus robbanásokkal is nyomon követhetjük a távoli univerzumban. Ezek a gyors röntgenkitörések (FXTs), amelyek mindössze néhány percig tartanak, hosszú ideig rejtélyt jelentettek a tudomány számára. Az Einstein Probe röntgentávcső segítségével azonban sikerült nyomon követni az EP240315A jelzésű FXT-t, amely 12 milliárd évig utazott a Föld felé, mielőtt forrásához vezetett volna minket. A kutatócsoport tagjai, köztük Peter Jonker a Radboud Egyetemről, hangsúlyozták, hogy bár az FXTs-ek létezéséről már régóta tudtak, csak most, az Einstein Probe küldetésnek köszönhetően, sikerült közel valós időben lokalizálni ezeket a jelenségeket.
Az FXTs-ek forrása valószínűleg összefügg a masszív csillagok szupernovává válásával és az ezt követő fekete lyukek kialakulásával. A csapat tagja, Samantha Oates a Lancaster Egyetemről kiemelte, hogy korábban csak archív megfigyelések alapján voltak ismertek ezek a robbanások, így lehetetlen volt további hullámhosszokon vizsgálni őket. Az EP240315A esetében azonban sikerült pontos térképezést készíteni több távcső, köztük a chilei Very Large Telescope (VLT) és a spanyolországi Gran Telescopio Canarias segítségével. Andrew Levan, szintén a Radboud Egyetemről, kiemelte, hogy ez a robbanás akkor történt, amikor az univerzum kora még kevesebb volt, mint a jelenlegi 10%-a, és a fény 12 milliárd évig utazott hozzánk. A távolság és a fényesség kombinációja azt jelenti, hogy ez a robbanás több energiát szabadított fel néhány másodperc alatt, mint a Nap egész élete során.
Az FXTs-ek és a gamma-kitörések (GRBs) között szoros kapcsolat van, hiszen mindkettő extrém energiakibocsátással jár, és valószínűleg hasonló kozmikus események, például masszív csillagok halála vagy fekete lyukak születése hozza őket létre. A kutatók szerint azonban még számos kérdés megválaszolásra vár, például az, hogy vajon minden FXT gamma-kitörésszerű rendszerekből származik, vagy sokkal nagyobb a változatosság. Az Einstein Probe, amely 2024 januárjában indult, forradalmasította az FXTs-ek észlelését és kutatását. Andrea Saccardi, a francia CEA Saclay kutatója kiemelte, hogy a megfigyelések azt mutatják, az FXT forrásgalaxisából származó ultraibolya fény mintegy 10%-a ionizálja a környező univerzumot, ami kulcsszerepet játszhatott a korai univerzum újraionizációjában. A csapat kutatását a Nature Astronomy című folyóirat közölte.
Ez a cikk a Neural News AI (V1) verziójával készült.
A képet Jon Tyson készítette, mely az Unsplash-on található.