Grúzia demokráciájának pusztulása és Németország tehetetlensége

Több mint egy éve folyamatosan erodálódik Grúzia demokratikus szerkezete és eredményei. A 2024 őszén történt tömeges választási csalásoknak köszönhetően a kormányzó Grúziai Álom páros ismét parlamenti többséghez jutott. Azóta a nép elleni elnyomó politikát folytat, Vlagyimir Putyin Oroszországát követve. Európa és Németország viszont továbbra is tétlen. Ahelyett, hogy határozottan fellépne és szankciókkal fenyegetne, Németország hónapok óta enged Viktor Orbán Magyarországának. Berlin eddigi üzenete szerint Grúziával kapcsolatos fontos politikai döntéseket kizárólag az Európai Unión belül és vele együtt hoznak. Orbán azonban blokkol minden uniós lépést, ami megakadályozhatná a Grúziai Álom pártot a saját népe elleni elnyomásban. Letartóztatások, kényszerített behódolás és erőszak – ez jellemzi a grúz rendszert. A 2024 októberi választáson részt vevő ellenzéki pártok vezetőit többnyire hamis vádak alapján börtönbe zárták. A rezsim több tucat törvényt hozott, hogy a civil társadalmat és a független médiát legyűrje. A rendőrség már százával bántalmazott civileket, de egyetlen esetet sem vizsgáltak felül – ehelyett a legkíméletlenebb rendőröket kitüntették. A sajtó kiemelt célpont az elnyomásban. Mzia Amaghlobeli újságíró például január óta előzetes letartóztatásban van egy rendőrök által provokált incidens miatt. Augusztus 6-án két év börtönbüntetésre ítélték, a nemzetközi tiltakozás ellenére. Egy másik regionális újságírót pedig többször is megtámadtak és súlyosan megsebesítettek. Az elnyomás már nemcsak grúz állampolgárokra terjedt ki: egy német újságírót több mint 1500 eurós bírsággal sújtottak, amiért a több mint 250 napja tartó békés tüntetésekről számolt be a parlament előtt. A grúz vezetők pontosan tudják, mit tesznek – a miniszterelnök, a parlament elnöke, a nemzetbiztonsági főnök és a bíróság kulcsfigurái mind Németországban szerezték jogi diplomájukat. Németország válasza azonban szerény maradt. Berlin ugyan felfüggesztette a grúz kormány közvetlen támogatását és kerüli a kapcsolatot a rezsim képviselőivel, de a beutazási tilalom kilenc különösen brutális rendőr számára az elmúlt hónapokban a legnagyobb lépés volt. A grúziai ügyekkel foglalkozó berlini körök szerint ennél többet nem tehetnek. Az elnyomó rendszer egyre pimaszabbá válik a nemzetközi passzivitás miatt. A német nagykövet, Peter Fischer szinte hetente támadást kap a vezető rezsimpolitikusoktól – eddig azonban semmi következménye nem volt. A politológus Philip Manow szerint a „politika jogiasítása” a demokratikus rendszerek hanyatlásának fő oka. Németország látszólag megbénította önmagát ezzel a folyamattal. Bár Fischer nagykövet egyértelműen szólal fel a drámai helyzet ellen, Berlin nem adott egyértelmű választ. Közben a Grúziai Álom vezetői Instagramon mutogatják, hogy Európa továbbra is nyitva áll előttük. Eközben egy fiatal férfi a DAAD ösztöndíjának köszönhetően Heidelbergben él – apja ugyanis, aki Németországban doktorált, a grúz Alkotmánybíróság elnökeként, majd igazságügyi miniszterhelyettesként vezető szerepet játszott a demokrácia lebontásában. Különösen feltűnő Goga Kikilashvili esete, a „bírói klán” tagja. Annak ellenére, hogy a grúz Igazságügyi Főtanácsban tevékenykedik – ami az igazságszolgáltatás manipulálásának központja –, nyáron DAAD-ösztöndíjat kapott egy kutatási tartózkodásra Regensburgban. Kikilashvili egyszerűen kihagyta ezt az információt a jelentkezéséből. A DAAD elnöke, Joybrato Mukherjee a „semlegesség elvére” hivatkozva nem vonja vissza az ösztöndíjat. A demokráciák képteleneknek bizonyulnak védelmezni saját értékeiket. Ez a homályos irányelv- és önszabályozási hálózat még a grúz elnyomók finanszírozását is biztosítja. A német adófizetők jelenleg egy, a rezsim klikkjének kezében lévő csereprogramot támogatnak. A történelem tanúsága szerint az autoriter politikusokat erővel és határozottsággal kell megállítani. Németországnak azonban ez rendkívül nehéznek bizonyul. Eközben Észtország, Lettország és Litvánia példát mutat, hogyan lehet gyorsan utazási tilalmat kiszabni az elnyomóknak. Németországnak követnie kell a példájukat, és biztosítania, hogy a bűnösökhöz kötődő személyek ne részesülhessenek német támogatásban. A maximumnak az kell lennie, hogy akik az igazságért harcolnak – akár Grúziában, akár száműzetésben – támogatást kapjanak. Eddig azonban kevés bátorító jel mutatkozik. Sőt, egy hónapja a német Igazságügyi Minisztérium megvágta az őszinte grúz ügyvédek finanszírozását. Németországnak tisztáznia kell a helyzetet. Ha Németország komolyan akarja venni magát, függetlenül kell Orbántól és autoriter társaitól cselekednie. Úgy tűnik azonban, hogy a német közigazgatásban már senki sem hiszi, hogy győzhet egy konfrontációban. Az új szövetségi kormánynak létre kell hoznia egy olyan keretrendszert, amelyben a cselekvés újrapolitizálódik. Grúzia váratlanul egy tesztesetté vált, amelyben kiderül, vajon képes-e Németország saját politikát folytatni egy veszélyesebb világban. Az ellenállás nélküli időszaknak vége. Most már határozottan ki kell állni a demokratikus értékekért – és akarni is kell. Eddig az eredmények szerények maradtak. 🤝 Ez a véleménycikk a LibMod közreműködésével jelenik meg.