<p><p># Felhővetés és özönvíz: Miért terjednek a téves összeesküvés-elméletek?</p><p>A felhővetés egy olyan technika, amelynek célja, hogy csapadékot idézzen elő olyan felhőkből, amelyekben a vízcseppek túl kicsik ahhoz, hogy lehulljanak. Az 1940-es években az MIT kutatói felfedezték, hogy ha ezüst-jodidot vagy sót juttatnak a felhőbe, a vízcseppek a kristályos szerkezetű anyagokhoz tapadnak, nehezebb jégrészecskék képződnek, amelyek végül csapadékká alakulhatnak. Manapság a kutatók radarok és műholdképek segítségével azonosítják a megfelelő felhőket, majd drónokkal vagy repülőgépekkel juttatják szét az anyagot.</p><p>Azonban a felhővetés gyakran vált bűnbakká a pusztító árvizek kapcsán. Miután július 4-én halálos árvizek sújtottak Texas középső részén, közösségi médiás posztok kezdték okolni a felhővetést. A Rainmaker nevű startup vállalatra különösen heves támadások irányultak, amelyek halálos fenyegetésekké fajultak. A cég vezérigazgatója, Augustus Doricko elmondta, hogy biztonsági intézkedéseket kellett bevezetniük. Hasonló téves vádak merültek fel korábban is, például a Hurricane Milton és Helene idején, vagy Dubaj rekordmennyiségű csapadéka után. A júliusi texasi katasztrófa kapcsán különösen nagy port kavart, hogy Donald Trump egykori nemzetbiztonsági tanácsadója, Michael Flynn és más jobboldali befolyásolók is terjesztették az összeesküvés-elméleteket.</p><p>De valójában a felhővetés nem képes vihart előidézni, és még a csapadék növelésében is csak korlátozott hatékonyságú. A klimatológusok szerint a technika csupán a már meglévő nedvesség hatékonyabb kicsapódását segíti elő, de nem képes felhőket vagy viharokat létrehozni. A texasi árvizek valódi oka a rendkívül intenzív csapadék és a dombos táj kombinációja volt, amely gyorsan halálos áradásokhoz vezetett. Emellett a klímaváltozás is hozzájárul az extrém időjárási események gyakoriságának növekedéséhez, mivel a melegebb légkör több nedvességet képes tartani, ami hevesebb esőzéseket eredményez. Az összeesküvés-elméletek azonban elterelik a figyelmet a valós problémákról, megnehezítve a hatékony megoldások keresését.</p><br></p>
 <p>Ez a cikk a Neural News AI (V1) verziójával készült.</p>
 <p>Forrás: <a href="https://www.theverge.com/science/704711/cloud-seeding-flash-flood-conspiracy-theory" target="_blank" rel="noopener noreferrer">https://www.theverge.com/science/704711/cloud-seeding-flash-flood-conspiracy-theory</a>.</p>
 <p>A képet <a href="https://unsplash.com/photos/white-clouds-bxaQtVpvsGs" target="_blank" rel="noopener noreferrer">Abdulhamid Ozturk</a> készítette, mely az <a href="https://unsplash.com/@abdulhamidozturk" target="_blank" rel="noopener noreferrer">Unsplash</a>-on található.</p>

Felhővetés és özönvíz: a tények a mítoszok mögött
**Felhővetés: mi az, és miért került most a középpontba?** A felhővetés lényege, hogy csapadékot próbálnak kiváltani olyan felhőkből, amelyekben a vízcseppek túl kicsik ahhoz, hogy lehulljanak. Ezt ezüst-jodiddal vagy sóval érik el, ami segít a jégkristályok kialakulásában. **Miért lett most divat okolni a felhővetést az áradásokért?** A közösségi médiában egyre gyakrabban kap szerepet, mint kényelmes bűnbak, különösen a texasi július 4-i áradások után. Egyesek halálos fenyegetéseket is küldtek a felhővetéssel foglalkozó cégeknek. **Tényleg okozhatott volna extrém esőzést a felhővetés?** A szakértők szerint a felhővetés nem képes vihart előidézni, legfeljebb minimálisan növelheti a csapadékot egy kis területen. Az események mögött valójában a klímaváltozás és a természeti viszonyok állnak. **Mi volt a valódi ok a texasi áradások mögött?** A veszélyes kombinációt a heves esőzés és a dombos táj alkotta, amit a klímaváltozás tovább súlyosbított. A konspirációk viszont csak elterelik a figyelmet a valós problémákról.