<h2 class="wp-block-heading">Mi a helyzet a dévér tilalommal?</h2>



<p>Fontos kiemelni, hogy jelenleg nincs országosan szabályozott általános érvényű <a href="https://hu.wikipedia.org/wiki/D%C3%A9v%C3%A9rkeszeg">dévér</a> tilalom.</p>



<p>Ez a szabályozási forma azonban nem azt jelenti, hogy a dévérkeszegre nem kell odafigyelni. A felelősségteljes horgászat szempontjából kulcsfontosságú, hogy a horgászok ne éljenek vissza ezzel a szabadsággal. Egy adott halfaj populációjának megőrzésében ugyanis nemcsak a jogszabályok, hanem az egyéni horgászmagatartás is szerepet játszik. A következő fejezetekben részletesen bemutatjuk, miért alakult így a szabályozás, milyen ökológiai és gazdasági tényezők játszanak ebben szerepet, és hogyan viselkedjünk felelősségteljes horgászként, ha dévérkeszegre megyünk pecázni.</p>



<h2 class="wp-block-heading">A dévérkeszeg biológiája és rendszertani helyzete</h2>



<p>A dévérkeszeg (latin nevén <em>Abramis brama</em>) a pontyfélék (Cyprinidae) családjába tartozó, Európa-szerte elterjedt halfaj, amely Magyarország vizeiben is gyakori vendég. Rendszertani besorolása alapján a keszegfélék közé tartozik, és közeli rokonai között találjuk a karikakeszeget, a bagolykeszegfajt, vagy éppen a laposkeszeget. Teste erősen lapított, oldalról nézve ovális alakú, hátvonala magas, hasi oldala laposabb. Színe ezüstösen csillogó, háta sötétszürke, néha barnás árnyalatú, oldalai világosabbak.</p>



<p>Átlagos testhossza 25–35 centiméter, de ideális körülmények között – például jól táplált, halastavi példányok esetében – akár 50 centiméteresre is megnőhet. Tömege ritkán haladja meg a 2 kilogrammot, de egyes folyóvízi példányok akár ezt is túlléphetik. A dévérkeszeg életkora elérheti a 15–20 évet, ha nem kerül horogra, vagy ragadozó halak gyomrába. Jellemzően lassú növekedésű faj, amelynek élettani jellemzői nagyban függenek az élőhely minőségétől.</p>



<p>A faj jelentősége nemcsak ökológiai, hanem horgászati szempontból is kiemelkedő. Mivel bőségesen előfordul, és jól reagál az etetésre, ezért sok horgász kedvelt célpontja. Emellett gyakran része a versenyhorgászat célhalainak is, ahol a mennyiség számít, nem feltétlenül a méret. Biológiai és rendszertani jellemzői tehát meghatározzák azt is, hogy milyen típusú horgászatra alkalmas, és hogyan illeszkedik a hazai halfaunába.</p>



<h2 class="wp-block-heading">D<strong>évér tilalom: érvek a bevezetése</strong> mellett</h2>



<h3 class="wp-block-heading">1. <strong>Ívási időszak védelme</strong></h3>



<ul class="wp-block-list">
<li>Az ívás alatti fokozott érzékenység miatt a példányok könnyebben kifoghatók.</li>



<li>Tilalommal lehetne védeni az ívó egyedeket, ami hosszú távon biztosíthatná az állomány regenerálódását.</li>
</ul>



<h3 class="wp-block-heading">2. <strong>A nagytestű példányok megőrzése</strong></h3>



<ul class="wp-block-list">
<li>A nagy, idős példányok kiemelt genetikai értéket képviselnek.</li>



<li>A túlzott kifogásuk az állomány minőségi romlását okozhatja.</li>
</ul>



<h3 class="wp-block-heading">3. <strong>Természetvédelmi elvárásokhoz való igazodás</strong></h3>



<ul class="wp-block-list">
<li>A halfauna fenntarthatósága érdekében elvárható lenne minden őshonos faj minimális védelme.</li>



<li>Egy tilalmi időszak bevezetése javíthatná Magyarország nemzetközi természetvédelmi megítélését.</li>



<li>Az esetleg túlterhelt vízterületek esetén legalább a tilalom alkalmas lehetne a szezonális pihenőidő biztosítására.</li>
</ul>



<h2 class="wp-block-heading">Ellenérvek a <strong>dévér tilalom bevezetése</strong> ellen</h2>



<h3 class="wp-block-heading">1. <strong>Nagy és stabil populáció</strong></h3>



<ul class="wp-block-list">
<li>A dévérkeszeg rendkívül szapora, ellenálló halfaj, amely a legtöbb víztípusban bőségesen megtalálható.</li>



<li>Az állományait nem fenyegeti komoly veszély, így nem indokolt a védelme.</li>
</ul>



<h3 class="wp-block-heading">2. <strong>Nincs gazdasági vagy természetvédelmi kényszer</strong></h3>



<ul class="wp-block-list">
<li>Nem tartozik a gazdaságilag kiemelt vagy veszélyeztetett halfajok közé.</li>



<li>A Magyar Haltani Társaság sem sorolja a védett vagy fokozottan védett fajok közé.</li>
</ul>



<h3 class="wp-block-heading">3. <strong>Sporthorgászat egyik alappillére</strong></h3>



<ul class="wp-block-list">
<li>A tilalom szűkítené a verseny- és hobbipecások lehetőségeit, különösen a tavaszi–nyári szezonban.</li>



<li>Tömeges jelenléte miatt sok kezdő és gyermekhorgász első sikere ehhez a fajhoz kötődik. Persze nem mindegy, hogy kifogjuk és visszaengedjük, vagy haza is visszük&#8230;</li>
</ul>



<h3 class="wp-block-heading">4. <strong>Vízkezelői szintű szabályozás már most is adott</strong></h3>



<ul class="wp-block-list">
<li>A helyi horgászrendek bevezethetnek célzott védelmi intézkedéseket (pl. felső méretkorlát, mennyiségi korlát).</li>



<li>Nincs szükség egységes, országos tilalomra, akár lokális eszközökkel is kezelhető a probléma.</li>
</ul>



<h2 class="wp-block-heading"><strong>Miért NINCS általános dévér tilalom Magyarországon?</strong></h2>



<p>A magyar horgászati szabályozás több halfaj esetén alkalmaz szigorú tilalmi időszakokat, különösen az ívási időszak védelme érdekében. Ezek célja, hogy biztosítsák a halállomány természetes szaporulatát, illetve megakadályozzák a túlzott halászatot. A dévérkeszeg jelenleg nem élvez tilalmi időszakkal történő védettséget, azaz nincs dévér tilalom meghatározva.</p>



<p>Ez elsőre szokatlannak tűnhet, de több nyomós ok is indokolja:</p>



<ul class="wp-block-list">
<li><strong>Széles körű elterjedtsége és bőséges állománya</strong>: a dévérkeszeg Magyarország szinte minden álló- és folyóvizében megtalálható, jelentős populációkkal. Állománya stabil, nem tartozik a veszélyeztetett fajok közé.</li>



<li><strong>Kiváló szaporodóképesség</strong>: a faj ívási időszakában nagy mennyiségben rak ikrát, amelyből gyorsan fejlődő ivadékok kelnek ki. Ez lehetővé teszi, hogy természetes úton is képes pótolni az állományban keletkező veszteségeket.</li>



<li><strong>Gazdasági és sporthorgászati szerepe</strong>: mivel gyakori és jól horgászható halfaj, fontos szerepet játszik a horgászturizmusban és a horgászsportban is. A tilalom nélküli foghatóság biztosítja, hogy egész évben célpont lehessen versenyeken és hobbipecások számára egyaránt.</li>



<li><strong>Egészségügyi és élelmezési szempontok</strong>: bár nem tartozik a legkeresettebb étkezési halak közé, a horgászok halfogyasztásban érdemi szerepet játszik.</li>
</ul>



<p>Mindezek alapján a jogalkotók úgy döntöttek, hogy országos szinten nem indokolt sem méret-, sem időbeli korlátozást bevezetni a fajra. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy ez nem jelent teljes szabályozásmentességet – a helyi szabályozások és a felelős horgászmagatartás itt is irányadóak.</p>



<h2 class="wp-block-heading">Helyi/területi szabályozások</h2>



<p>Bár országos szinten nincs dévér tilalom, a különböző vízkezelő szervezetek, egyesületek és horgászszövetségek saját hatáskörükben bevezethetnek egyedi szabályokat, ha azt az adott vízterület adottságai, vagy az ottani halgazdálkodás érdekei indokolják.</p>



<p>Jellemző példák a helyi eltérésekre (szigorításokra):</p>



<ul class="wp-block-list">
<li><strong>Felső méretkorlát</strong>: egyes vízkezelők a túlzott mértékű nagyméretű példányok kifogásának elkerülése érdekében felső méretkorlátot vezetnek be. Például egyes vízterületeken már a 40 cm testhossz feletti dévérkeszegeket vissza kell engedni.</li>



<li><strong>Korlátozott napi fogási mennyiség</strong>: bár országosan nincs mennyiségi korlát a dévérkeszegre, több horgászegyesület az Országos Horgászrendnél jóval szigorúbban szabályozza, hogy egy nap hány darab vagy hány kilogramm fogható. ( Általában vagy 3 kg, vagy 5 kg. a szigorított limit.) Ami ha belegondolunk bőven elég is egy napra!!</li>



<li><strong>Ívási időszakra vonatkozó tilalmak: </strong>a helyi vízkezelők egyre több vízterületen hirdetnek dévér tilalmat, ennek általában 04.01-től 05.31-ig terjed az időtartama.</li>



<li><strong>Ívási időszakra vonatkozó ajánlások</strong>: noha nincs hivatalos dévér tilalom, egyes tavakon az ívási időszakban (tavasszal) ajánlott visszaengedni a példányokat, különösen a nagy testű, ivarérett egyedeket. Persze ezeket az ajánlásokat vagy betartják a horgászok, vagy nem</li>
</ul>



<p>Pontosan a fentiek miatt nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy a horgászat megkezdése előtt alapvető fontosságú, hogy mindig tájékozódjunk az adott vízterület horgászrendjéről. A vízparton való horgászat megkezdése előtt kötelező áttanulmányozni az engedélyben szereplő feltételeket, és azokat minden körülmények között betartani. A dévér tilalom általános hiánya tehát nem jelent szabályozásmentes állapotot, sőt elképzelhető, hogy a helyi adottságokra szabott tilalmi időszak meghatározásra került&#8230;.</p>



<div class="wp-block-buttons is-layout-flex wp-block-buttons-is-layout-flex">
<div class="wp-block-button is-style-outline is-style-outline--1"><a class="wp-block-button__link wp-element-button" href="https://tipplee.hu/kosullo-tilalom-2025-miert-izgalmas-a-fokozott-4383/">Kősüllő tilalom 2025</a></div>
</div>



<h2 class="wp-block-heading">Összegzés</h2>



<p>A fentiek alapján a „<strong>dévér tilalom</strong>” bevezetése egy rendkívül összetett kérdés, amelyben az <strong>ökológiai fenntarthatóság</strong> és a <strong>sporthorgászat szabadsága</strong> ütközik. A legjobb döntés meghozatalának alapja a helyi adottságok, az állomány monitorozása, valamint a horgásztársadalom szemléletformálása lehet. Vélelmezhetően hosszabb távon az lesz a helyes gyakorlat, hogy nem országos szinten, hanem <strong>vízterületenként differenciált módon</strong> kellene alkalmazni egyes korlátozásokat, a megfelelő egyensúlyt megteremtve a halvédelem és a keszegezés (és halfogyasztás) élménye között.</p>



<div class="wp-block-columns is-layout-flex wp-container-core-columns-is-layout-9d6595d7 wp-block-columns-is-layout-flex">
<div class="wp-block-column is-layout-flow wp-block-column-is-layout-flow">
<figure class="wp-block-image size-large"><img src="https://tipplee.hu/wp-content/uploads/2025/06/ponty-karasz-1024x576.webp" alt="" class="wp-image-6539"/></figure>



<p><a href="https://tipplee.hu/pontykarasz-2024-egyaltalan-letezik-ilyen-hal-1465/">Pontykárász 2024: Egyáltalán létezik ilyen hal? A természetes összeívástól az angol horgásztavakig</a></p>
</div>



<div class="wp-block-column is-layout-flow wp-block-column-is-layout-flow">
<figure class="wp-block-image size-large"><img src="https://tipplee.hu/wp-content/uploads/2025/06/compo-1024x576.webp" alt="" class="wp-image-6540"/></figure>



<p><a href="https://tipplee.hu/compo-tilalom-2025-ben-minden-amit-tudni-erdemes-3312/">Compó tilalom 2025-ben – Minden, amit a védelmi időszakról és erről a halfajról tudni érdemes</a></p>
</div>



<div class="wp-block-column is-layout-flow wp-block-column-is-layout-flow">
<figure class="wp-block-image size-large"><img src="https://tipplee.hu/wp-content/uploads/2025/06/kosull_optimized_1200x675-1024x576.jpg" alt="" class="wp-image-6541"/></figure>



<p><a href="https://tipplee.hu/ragyogo-kosullo-meretkorlatozas-25-cm-3455/">Ragyogó kősüllő méretkorlátozás: 25 cm, de mit érdemes még tudni?</a></p>
</div>
</div>

Dévér tilalom – mit jelent ez a szenvedélyes pecásoknak?
A dévér tilalom kifejezés első hallásra talán megtévesztő lehet, hiszen a legtöbb horgászati szabályozással ellentétben a dévérkeszegre vonatkozóan nincs országos szintű tilalmi időszak és méretkorlátozás sincs érvényben. Ez a sajátosság teszi különlegessé a fajjal kapcsolatos horgászati gyakorlatot. A Magyarországon érvényes Országos Horgászrend értelmében a dévérkeszeg – amely hazánk egyik leggyakrabban előforduló halfaja – szabadon horgászható egész évben, és sem alsó, sem felső méretkorlátozás nem vonatkozik rá. Viszont az egyes vízkezelők – nagyon helyesen – egyre gyakrabban hoznak szigorúbb szabályokat.