Mi a helyzet a dévér tilalommal?
Fontos kiemelni, hogy jelenleg nincs országosan szabályozott általános érvényű dévér tilalom.
Ez a szabályozási forma azonban nem azt jelenti, hogy a dévérkeszegre nem kell odafigyelni. A felelősségteljes horgászat szempontjából kulcsfontosságú, hogy a horgászok ne éljenek vissza ezzel a szabadsággal. Egy adott halfaj populációjának megőrzésében ugyanis nemcsak a jogszabályok, hanem az egyéni horgászmagatartás is szerepet játszik. A következő fejezetekben részletesen bemutatjuk, miért alakult így a szabályozás, milyen ökológiai és gazdasági tényezők játszanak ebben szerepet, és hogyan viselkedjünk felelősségteljes horgászként, ha dévérkeszegre megyünk pecázni.
A dévérkeszeg biológiája és rendszertani helyzete
A dévérkeszeg (latin nevén Abramis brama) a pontyfélék (Cyprinidae) családjába tartozó, Európa-szerte elterjedt halfaj, amely Magyarország vizeiben is gyakori vendég. Rendszertani besorolása alapján a keszegfélék közé tartozik, és közeli rokonai között találjuk a karikakeszeget, a bagolykeszegfajt, vagy éppen a laposkeszeget. Teste erősen lapított, oldalról nézve ovális alakú, hátvonala magas, hasi oldala laposabb. Színe ezüstösen csillogó, háta sötétszürke, néha barnás árnyalatú, oldalai világosabbak.
Átlagos testhossza 25–35 centiméter, de ideális körülmények között – például jól táplált, halastavi példányok esetében – akár 50 centiméteresre is megnőhet. Tömege ritkán haladja meg a 2 kilogrammot, de egyes folyóvízi példányok akár ezt is túlléphetik. A dévérkeszeg életkora elérheti a 15–20 évet, ha nem kerül horogra, vagy ragadozó halak gyomrába. Jellemzően lassú növekedésű faj, amelynek élettani jellemzői nagyban függenek az élőhely minőségétől.
A faj jelentősége nemcsak ökológiai, hanem horgászati szempontból is kiemelkedő. Mivel bőségesen előfordul, és jól reagál az etetésre, ezért sok horgász kedvelt célpontja. Emellett gyakran része a versenyhorgászat célhalainak is, ahol a mennyiség számít, nem feltétlenül a méret. Biológiai és rendszertani jellemzői tehát meghatározzák azt is, hogy milyen típusú horgászatra alkalmas, és hogyan illeszkedik a hazai halfaunába.
Dévér tilalom: érvek a bevezetése mellett
1. Ívási időszak védelme
- Az ívás alatti fokozott érzékenység miatt a példányok könnyebben kifoghatók.
- Tilalommal lehetne védeni az ívó egyedeket, ami hosszú távon biztosíthatná az állomány regenerálódását.
2. A nagytestű példányok megőrzése
- A nagy, idős példányok kiemelt genetikai értéket képviselnek.
- A túlzott kifogásuk az állomány minőségi romlását okozhatja.
3. Természetvédelmi elvárásokhoz való igazodás
- A halfauna fenntarthatósága érdekében elvárható lenne minden őshonos faj minimális védelme.
- Egy tilalmi időszak bevezetése javíthatná Magyarország nemzetközi természetvédelmi megítélését.
- Az esetleg túlterhelt vízterületek esetén legalább a tilalom alkalmas lehetne a szezonális pihenőidő biztosítására.
Ellenérvek a dévér tilalom bevezetése ellen
1. Nagy és stabil populáció
- A dévérkeszeg rendkívül szapora, ellenálló halfaj, amely a legtöbb víztípusban bőségesen megtalálható.
- Az állományait nem fenyegeti komoly veszély, így nem indokolt a védelme.
2. Nincs gazdasági vagy természetvédelmi kényszer
- Nem tartozik a gazdaságilag kiemelt vagy veszélyeztetett halfajok közé.
- A Magyar Haltani Társaság sem sorolja a védett vagy fokozottan védett fajok közé.
3. Sporthorgászat egyik alappillére
- A tilalom szűkítené a verseny- és hobbipecások lehetőségeit, különösen a tavaszi–nyári szezonban.
- Tömeges jelenléte miatt sok kezdő és gyermekhorgász első sikere ehhez a fajhoz kötődik. Persze nem mindegy, hogy kifogjuk és visszaengedjük, vagy haza is visszük…
4. Vízkezelői szintű szabályozás már most is adott
- A helyi horgászrendek bevezethetnek célzott védelmi intézkedéseket (pl. felső méretkorlát, mennyiségi korlát).
- Nincs szükség egységes, országos tilalomra, akár lokális eszközökkel is kezelhető a probléma.
Miért NINCS általános dévér tilalom Magyarországon?
A magyar horgászati szabályozás több halfaj esetén alkalmaz szigorú tilalmi időszakokat, különösen az ívási időszak védelme érdekében. Ezek célja, hogy biztosítsák a halállomány természetes szaporulatát, illetve megakadályozzák a túlzott halászatot. A dévérkeszeg jelenleg nem élvez tilalmi időszakkal történő védettséget, azaz nincs dévér tilalom meghatározva.
Ez elsőre szokatlannak tűnhet, de több nyomós ok is indokolja:
- Széles körű elterjedtsége és bőséges állománya: a dévérkeszeg Magyarország szinte minden álló- és folyóvizében megtalálható, jelentős populációkkal. Állománya stabil, nem tartozik a veszélyeztetett fajok közé.
- Kiváló szaporodóképesség: a faj ívási időszakában nagy mennyiségben rak ikrát, amelyből gyorsan fejlődő ivadékok kelnek ki. Ez lehetővé teszi, hogy természetes úton is képes pótolni az állományban keletkező veszteségeket.
- Gazdasági és sporthorgászati szerepe: mivel gyakori és jól horgászható halfaj, fontos szerepet játszik a horgászturizmusban és a horgászsportban is. A tilalom nélküli foghatóság biztosítja, hogy egész évben célpont lehessen versenyeken és hobbipecások számára egyaránt.
- Egészségügyi és élelmezési szempontok: bár nem tartozik a legkeresettebb étkezési halak közé, a horgászok halfogyasztásban érdemi szerepet játszik.
Mindezek alapján a jogalkotók úgy döntöttek, hogy országos szinten nem indokolt sem méret-, sem időbeli korlátozást bevezetni a fajra. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy ez nem jelent teljes szabályozásmentességet – a helyi szabályozások és a felelős horgászmagatartás itt is irányadóak.
Helyi/területi szabályozások
Bár országos szinten nincs dévér tilalom, a különböző vízkezelő szervezetek, egyesületek és horgászszövetségek saját hatáskörükben bevezethetnek egyedi szabályokat, ha azt az adott vízterület adottságai, vagy az ottani halgazdálkodás érdekei indokolják.
Jellemző példák a helyi eltérésekre (szigorításokra):
- Felső méretkorlát: egyes vízkezelők a túlzott mértékű nagyméretű példányok kifogásának elkerülése érdekében felső méretkorlátot vezetnek be. Például egyes vízterületeken már a 40 cm testhossz feletti dévérkeszegeket vissza kell engedni.
- Korlátozott napi fogási mennyiség: bár országosan nincs mennyiségi korlát a dévérkeszegre, több horgászegyesület az Országos Horgászrendnél jóval szigorúbban szabályozza, hogy egy nap hány darab vagy hány kilogramm fogható. ( Általában vagy 3 kg, vagy 5 kg. a szigorított limit.) Ami ha belegondolunk bőven elég is egy napra!!
- Ívási időszakra vonatkozó tilalmak: a helyi vízkezelők egyre több vízterületen hirdetnek dévér tilalmat, ennek általában 04.01-től 05.31-ig terjed az időtartama.
- Ívási időszakra vonatkozó ajánlások: noha nincs hivatalos dévér tilalom, egyes tavakon az ívási időszakban (tavasszal) ajánlott visszaengedni a példányokat, különösen a nagy testű, ivarérett egyedeket. Persze ezeket az ajánlásokat vagy betartják a horgászok, vagy nem
Pontosan a fentiek miatt nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy a horgászat megkezdése előtt alapvető fontosságú, hogy mindig tájékozódjunk az adott vízterület horgászrendjéről. A vízparton való horgászat megkezdése előtt kötelező áttanulmányozni az engedélyben szereplő feltételeket, és azokat minden körülmények között betartani. A dévér tilalom általános hiánya tehát nem jelent szabályozásmentes állapotot, sőt elképzelhető, hogy a helyi adottságokra szabott tilalmi időszak meghatározásra került….
Összegzés
A fentiek alapján a „dévér tilalom” bevezetése egy rendkívül összetett kérdés, amelyben az ökológiai fenntarthatóság és a sporthorgászat szabadsága ütközik. A legjobb döntés meghozatalának alapja a helyi adottságok, az állomány monitorozása, valamint a horgásztársadalom szemléletformálása lehet. Vélelmezhetően hosszabb távon az lesz a helyes gyakorlat, hogy nem országos szinten, hanem vízterületenként differenciált módon kellene alkalmazni egyes korlátozásokat, a megfelelő egyensúlyt megteremtve a halvédelem és a keszegezés (és halfogyasztás) élménye között.