<p><p>Az asztronómusok egy újonnan felfedezett és rejtélyes kozmikus robbanástípus segítségével mélyítették elméletüket a távoli univerzumban zajló csillagéletciklusokról. A gyors röntgentransziensek (FXT-k) néhány percig tartó, intenzív röntgenkitörések, amelyek forrása eddig ismeretlen volt. Az Einstein Probe röntgentávcsővel most sikerült nyomon követniük az EP240315A jelzésű FXT-t, amely 12 milliárd évig utazott a Föld felé. A kutatók szerint ezek a robbanások óriáscsillagok szupernovává válásakor keletkeznek, amikor azok összeomlanak és fekete lyukak maradnak utánuk. A megfigyelések alapján ez a jelenség akkor történt, amikor az univerzum a jelenlegi kora 10%-ánál is fiatalabb volt, és több energiát szabadított fel másodpercek alatt, mint a Nap egész élete során.</p><p>A kutatás feltárta, hogy az FXT-k és a gamma-kitörések (GRB-k) között szoros kapcsolat áll fenn. Míg a GRB-k az ismert univerzum legerősebb robbanásai, és évtizedek óta tanulmányozzák őket, addig az FXT-k eredetükben és jellegükben még rejtélyesebbek. A csapat megállapította, hogy az EP240315A forrása körül alig volt jelen hidrogén, ami kulcsfontosságú információ az univerzum korai reionizációs folyamatainak megértéséhez. Andrea Saccardi hangsúlyozta, hogy az ilyen galaxisok lényegesek voltak a korai univerzum ionizációjában, mivel a röntgenkitörések által kibocsátott ultraibolya sugárzás jelentős része képes volt ionizálni a környező hidrogént.</p><p>Az Einstein Probe, amely 2024 januárjában indult, forradalmasította az FXT-k észlelését és elemzését. Azóta további 20 hasonló kitörést sikerült azonosítani és tanulmányozni, ami lehetővé teszi, hogy jobban megértsük mind a csillaghalál mechanizmusait, mind az univerzum távoli múltját. Samantha Oates kiemelte, hogy a műszer új ablakot nyitott a világegyetemre, lehetővé téve e átmeneti röntgenjelenségek eredetének feltárását és az óriáscsillagok halálával kapcsolatos ismereteink bővítését. A kutatási eredményeket a Nature Astronomy című folyóiratban tették közzé, aláhúzva a további felfedezések jelentőségét az asztrofizika területén.</p><br></p>
 <p>Ez a cikk a Neural News AI (V1) verziójával készült.</p>
 <p>Forrás: <a href="https://www.space.com/astronomy/astronomers-trace-massive-cosmic-explosion-back-12-billion-years-this-is-the-most-distant-event-where-we-can-directly-see-light-escaping-from-around-stars" target="_blank" rel="noopener noreferrer">https://www.space.com/astronomy/astronomers-trace-massive-cosmic-explosion-back-12-billion-years-this-is-the-most-distant-event-where-we-can-directly-see-light-escaping-from-around-stars</a>.</p>
 <p>A képet <a href="https://unsplash.com/photos/brown-and-white-smoke-on-brown-rock-formation-Oi31uKsnM1Q" target="_blank" rel="noopener noreferrer">Luke Jernejcic</a> készítette, mely az <a href="https://unsplash.com/@jernejcic" target="_blank" rel="noopener noreferrer">Unsplash</a>-on található.</p>

Az Univerzum Titkos Robbanásai
Az Einstein Probe űrtávcső segítségével csillagászok nyomára bukkantak a titokzatos gyors röntgenkitöréseknek, amelyek az univerzum távoli múltjába nyújtanak betekintést. A 12 milliárd éve utazó EP240315A jelzésű kitörés forrása egy szupernóva robbanás és egy fekete lyuk keletkezése lehetett. Ez a felfedezés forradalmasítja a csillaghalál folyamatának és a korai univerzum rejtélyeinek megértését. Az eredményeket a Nature Astronomy című tudományos lap közölte.