Google Hirdetés

Az emberi intelligencia és a klímaválság: miért nem vagyunk gonoszak

Az internet lett a második otthonom, mióta 20 éve online kommunikálom a tudományt. Nemrég egy megrázó kép bukkant fel: egy síró Föld karikatúrája kivágott fákkal, a felirattal: "Nincs intelligens faj, ami elpusztítaná saját környezetét." Szerintem ez a gondolat téves és káros – az emberiség nem buta vagy gonosz, hanem zseniális problémamegoldó. A klímaváltozást nem a hülyeség, hanem a zsenialitásunk idézte elő: a szén elégetésével több ételt, melegebb otthonokat és hihetetlen tudományos fejlődést értünk el. Igen, a fosszilis üzemanyag-ipar önzése lassította a változást, de történetünk a megoldásokról szól – és most is képesek vagyunk fordulni. Az USA-ban 1895-ben a gyerekek 25%-a halt meg ötéves kora előtt, ma ez kevesebb, mint 1%. Franklin és Twain elsírná magát a haladás láttán! Persze, a CO₂-kibocsátás komplexebb kihívás, mint a korábbi szennyezések, de az Egyesült Királyság már bizonyítja: a megújuló energia forradalma lehetséges. Ne higgyük, hogy gonoszak vagyunk – az emberiség folyamatosan hibázik, tanul és javít. A nap- és szélerőművek sem tökéletesek, de a jövőben talán geotermális vagy fúziós energia váltja őket. Ha találkozunk más intelligens fajokkal, biztos hasonló történeteket mesélnek: problémákat teremtettek, majd megoldották.

A tudományos kommunikációval több mint 20 évet töltöttem az interneten, és nemrég egy megrázó kép fogott meg: egy síró, fákkal borított Föld karikatúrája, amely azt üzeni: „Nincs intelligens faj, amely saját környezetét pusztítaná.” Szerintem ez a gondolat nemcsak téves, hanem káros is. Nem szeretném, ha nyolcéves fiam azt hinné, hogy az emberi faj buta és gonosz – nemcsak mert ez lehangoló, hanem mert egyszerűen nem igaz.

Az emberiség nem a butasága miatt okozta a klímaváltozást, hanem éppen az intelligenciája miatt. A szén elégetésével megoldottunk problémákat: több élelmiszert termeltünk, meleg otthonokat biztosítottunk, hűtőket működtettünk, és globális kapcsolatokat építettünk ki. Természetesen szerepet játszott a fosszilis üzemanyag-ipar önzése is, de alapvetően a túlélésre és fejlődésre irányuló intelligencia vezetett idáig. A múlt században például az USA-ban a gyermekhalandóság 25% volt, ma kevesebb, mint 1% – és ez csak egy a sok eredmény közül.

Persze, a CO₂-kibocsátás okozta klímaváltozás sokkal összetettebb kihívás, mint korábbi környezeti problémák. A hatások kevésbé láthatóak, a megoldás pedig nem csupán a szennyezés csökkentését jelenti, hanem az egész energiaellátás átalakítását. Mégis, reményt ad, hogy már most is látunk példákat a változásra: az Egyesült Királyságban a CO₂-kibocsátás a legalacsonyabb szinten van 1879 óta, a megújuló energiaforrásoknak köszönhetően. Azonban szégyellnünk kell, hogy a kapzsiság és a rövidlátás miatt lassan haladunk.

Google hirdetés

Nem azt kell tanítanunk a gyerekeinknek, hogy gonoszak vagyunk, hanem azt, hogy problémamegoldók vagyunk – és minden megoldás új kihívásokat szül. A nap- és szélerőművek például több területet igényelnek, mint a szénerőművek, és a jövőben talán még jobb megoldásokra lesz szükség. De ez a fejlődés természetes útja. Ha egyszer találkozunk más intelligens fajokkal, valószínűleg ők is hasonló küzdelmeket mesélnek majd. Az emberiség nem romboló, hanem alkotó – és ez ad reményt a jövőre nézve.


Ez a cikk a Neural News AI (V1) verziójával készült.

Forrás: https://www.scientificamerican.com/article/how-we-solve-the-climate-crisis/.

Google hirdetés

A képet Madison Oren készítette, mely az Unsplash-on található.

Hírdetés
Google hirdetés