<p><p>### A pokoli hangyák ősi ragadozói: 113 millió éves fosszília rejtett titkai</p><p>Amikor a ragadozókra gondolunk, valószínűleg hatalmas, éles karmú vagy fogú állatok jutnak eszünkbe, például tigrisek vagy cápák. Több mint 100 millió évvel ezelőtt azonban egy apró, ám rendkívül félelmetes ragadozó is létezett, amely sarlószerű állkapcsával szúrta át áldozatait. Brazíliai kutatók a São Pauló-i Egyetem Zoológiai Múzeumában felfedezték, hogy egy 113 millió éves rovarfosszília egy új hangyafajt képvisel, és talán a tudomány számára ismert legrégebbi hangyamaradvány. A Vulcanidris cratensis névre keresztelt fosszilizált hangya a kihalt Haidomyrmecinae alcsalád tagja, amelyet nem véletlenül hívnak „pokoli hangyáknak”. Ezek a hangyák a kréta korban (145–66 millió évvel ezelőtt) éltek, és a paleontológusok számára ismertek különösen kegyetlen, specializált állkapcsaikról.</p><p>Anderson Lepeco, a São Pauló-i Egyetem kutatója szerint ez a felfedezés különösen izgalmas, mert nemcsak egy új fajt reprezentál, hanem egy olyan ősi hangyacsoportba tartozik, amelynek ragadozó adaptációi lényegesen eltértek a mai hangyákétól. A Current Biology című folyóiratban megjelent tanulmány szerint a kutatók mikroszámítógépes tomográfiával vizsgálták meg a mészkőben megőrződött hangyát, és megállapították, hogy előreálló, erős mandibulái valószínűleg a zsákmány lefogására szolgáltak – ellentétben a modern hangyák oldalirányban mozgó állkapcsával. Lepeco hangsúlyozta, hogy egy ilyen specializált anatómiájú hangya 113 millió éves kora alapján újraértékelést igényel annak, milyen gyorsan fejlődtek ki ezek a rovarok.</p><p>A kutatók arra is rájöttek, hogy a Vulcanidris cratensis közeli rokonságban áll a Mianmarban talált, borostyánba zárt pokoli hangyafajokkal. Mivel a brazíliai Crato Formációból került elő, ez azt jelzi, hogy a Haidomyrmecinae hangyák már 113 millió évvel ezelőtt is elterjedtek voltak a Földön. Lepeco kiemelte, hogy ez a lelet nemcsak egy új fajt jelent, hanem egyben megerősíti a hangyák jelenlétét a Crato Formációban, valamint felhívja a figyelmet Brazília paleontológiai kincseire és a kevéssé feltárt ősi rovarvilágára. A tanulmány végül azt bizonyítja, hogy a hangyák már a kora krétakorban is diverzifikálódtak és sikeresen elterjedtek, így újabb betekintést nyújtva a Föld egyik legsikeresebb rovarának evolúciós történetébe.</p><br></p>
 <p>Ez a cikk a Neural News AI (V1) verziójával készült.</p>
 <p>Forrás: <a href="https://gizmodo.com/the-oldest-known-ant-specimen-held-its-prey-with-weird-mandibles-researchers-claim-2000594638" target="_blank" rel="noopener noreferrer">https://gizmodo.com/the-oldest-known-ant-specimen-held-its-prey-with-weird-mandibles-researchers-claim-2000594638</a>.</p>
 <p>A képet <a href="https://unsplash.com/photos/eagle-KbSPV3OQEaM" target="_blank" rel="noopener noreferrer">Sue Tucker</a> készítette, mely az <a href="https://unsplash.com/@sueinasp" target="_blank" rel="noopener noreferrer">Unsplash</a>-on található.</p>

A Pokoli Hangya Titkos Története
Több mint 100 millió évvel ezelőtt egy apró, de rettenetes ragadozó kaszáló állkapcsával szúrta át zsákmányát. Brazília kutatói egy 113 millió éves fosszilis hangyát azonosítottak, ami a tudomány számára ismert legrégebbi hangyafaj lehet. A Vulcanidris cratensis nevű fosszília a kihalt "pokolhangyák" csoportjába tartozik, melyek a kréta korban éltek és különleges, ragadozó szokásaikról híresek. A São Pauló-i Zoológiai Múzeumban dolgozó kutatók egy új fosszilis hangyafajt fedeztek fel, ami a legkorábbi kétségtelen hangyamaradvány a földtörténetből. A "pokolhangyák" csoportjába tartozó faj lenyűgöző, előre nyúló állkapoccszerkezettel rendelkezett, amivel zsákmányát rögzíthette. Ez a felfedezés megkérdőjelezi, milyen gyorsan fejlődtek ki a hangyák összetett ragadozó stratégiái. A Vulcanidris cratensis fosszíliája a brazíliai Crato Formációból került elő, ami azt jelzi, hogy a pokolhangyák már 113 millió éve világszerte elterjedtek voltak. A kutatók mikroszkópos 3D-s vizsgálattal elemezték a mészkőben megőrződött példányt, felfedve egyedülálló anatómiai jellemzőit. Ez a felfedezés rávilágít a hangyák evolúciójára és a brazíliai őslénykutatás fontosságára. A Current Biology című folyóiratban közzétett tanulmány szerint a hangyák már a kora kréta korban diverzifikálódtak és sikeresen elterjedtek a Földön. A kutatók hangsúlyozzák, hogy a múzeumi gyűjtemények alapos átvizsgálása további fontos felfedezésekhez vezethet. Ez a fosszília nemcsak egy új fajt reprezentál, hanem kulcsfontosságú bizonyíték a hangyák ősi eredetére.