Google Hirdetés

A Nobel-díjas molekulakalitkák forradalma

Három tudós, köztük egy amerikai, megosztja a 2025-ös kémiai Nobel-díjat a "fém-szerves keretek" fejlesztéséért. Ezek sokoldalú molekuláris ketrecek szennyező anyagok eltávolítására, energia tárolására és célzott gyógyszerhatásra használhatók. A technológia forradalmi alkalmazási lehetőségeket kínál a környezetvédelemtől az orvostudományig. A díjat Susumu Kitagawa, Richard Robson és Omar M. Yaghi fogja átvenni.

&NewLine; <p><p>A 2025-es kémiai Nobel-díjat három tudós&comma; köztük egy amerikai kutató kapta a &&num;8220&semi;fém-szerves keretek&&num;8221&semi; &lpar;MOF&rpar; fejlesztéséért&period; Ezek az sokoldalú molekuláris kalitkák képesek szennyez&odblac; anyagok elnyelésére&comma; energia tárolására&comma; és akár gyógyszerek testen belüli célzott szállítására is&period; A díjat Susumu Kitagawa&comma; Richard Robson és Omar M&period; Yaghi osztja meg&comma; akiknek munkája forradalmasította a anyagtudományt&period; A MOF-ok klinikai vizsgálatokon esnek át rákközelsugárzás terápiában&comma; és már alkalmazzák széndioxid megkötésére cementgyártásban&comma; valamint hidrogéntermelésben is&period;<&sol;p><p>A fém-szerves keretek kémiai és anyagtudományi újdonságot jelentenek&colon; fémionok és szerves molekulák összekapcsolásával jönnek létre&comma; melyek kristályos&comma; pórusos szerkezetet alkotnak – akár egy molekuláris szivacs&period; A pórusok egyenletes méretüknek köszönhet&odblac;en képesek hatalmas mennyiség&udblac; anyagot megkötni&comma; akár a Harry Potter-sorozatból ismert b&udblac;vös táskákhoz hasonlóan&period; A technológiát már víztisztításra&comma; PFAS-vegyületek eltávolítására és sivatagi körülmények között leveg&odblac;b&odblac;l való víznyerésre is tesztelik&period;<&sol;p><p>Az úttör&odblac; munkát Richard Robson kezdte a Melbourne-i Egyetemen&comma; aki gyémántok szerkezetéb&odblac;l merített inspirációt&period; Kitagawa laboratóriumában rugalmasabb MOF-okat hoztak létre&comma; míg Yaghi stabilabb szerkezetek kifejlesztésével járult hozzá a terület fejl&odblac;déséhez&period; Az egyik legígéretesebb alkalmazás a Chicagói Egyetemen kifejlesztett RiMO-301&comma; amely rákterápiák hatékonyságát növelve 42&percnt;-os javulást eredményezett klinikai vizsgálatokon&period; A szakért&odblac;k szerint a technológia érett volt a Nobel-díjra&comma; hiszen számos ipari és orvosi alkalmazása már bizonyította potenciálját&period;<&sol;p><br><&sol;p>&NewLine; <p>Ez a cikk a Neural News AI &lpar;V1&rpar; verziójával készült&period;<&sol;p>&NewLine; <p>Forrás&colon; <a href&equals;"https&colon;&sol;&sol;www&period;scientificamerican&period;com&sol;article&sol;2025-chemistry-nobel-goes-to-molecular-sponges-that-purify-water-store&sol;" target&equals;"&lowbar;blank" rel&equals;"noopener noreferrer">https&colon;&sol;&sol;www&period;scientificamerican&period;com&sol;article&sol;2025-chemistry-nobel-goes-to-molecular-sponges-that-purify-water-store&sol;<&sol;a>&period;<&sol;p>&NewLine; <p>A képet <a href&equals;"https&colon;&sol;&sol;unsplash&period;com&sol;photos&sol;a-glass-door-on-the-side-of-a-building-QoUnFB&lowbar;OSXY" target&equals;"&lowbar;blank" rel&equals;"noopener noreferrer">Wilhelm Gunkel<&sol;a> készítette&comma; mely az <a href&equals;"https&colon;&sol;&sol;unsplash&period;com&sol;&commat;wilhelmgunkel" target&equals;"&lowbar;blank" rel&equals;"noopener noreferrer">Unsplash<&sol;a>-on található&period;<&sol;p>&NewLine;

Hírdetés