<p><p>A Föld hadál övezete a tengerfenék 6000-11 000 méteres mélységeit jelenti, ahol extrém körülmények uralkodnak: sötétség, óriási nyomás és alacsony tápanyag-szint. Ennek ellenére új kutatások lenyűgöző biodiverzitást tártak fel ebben a kevéssé feltárt zónában. Kínai kutatók a Fendouzhe szubmerszívelel mintákat gyűjtöttek a Mariana-árokban (a Föld legmélyebb pontja), a Jap-árokban és a Fülöp-szigeteki medencében, ahol több mint 7000 mikrobafajt dokumentáltak – ezek 89%-a teljesen új a tudomány számára. A Cell folyóiratban publikált tanulmány szerint ezek az élőlények rendkívüli genetikai változatosságot mutatnak, ami különféle túlélési stratégiákra utal.</p><p>A hadál övezet mikrobiomja nemcsak új fajokban gazdag, de a topográfia és a környezeti viszonyok is egyedi evolúciós nyomás alá helyezik a mikroorganizmusokat. A Mariana-árok Környezeti és Ökológiai Kutatása (MEER) projekt keretében három tanulmány is napvilágot látott, amelyek közös következtetése, hogy a különböző fajok hasonló adaptációs mechanizmusokat fejlesztettek ki a szélsőséges körülményekhez. Például az amfipódok (rákokhoz hasonlító apró állatok) baktériumokkal való szimbiózis révén boldogulnak, míg a 3 kilométernél mélyebben élő halak hideg- és nyomásálló génmutációval rendelkeznek. A kutatás szerint egyes fajok, mint például az angolnák, már 100 millió éve alkalmazkodtak a mélytengeri élethez, ami segített túlélniük a dinoszauruszok kihalását okozó katasztrófát.</p><p>Azonban a tudományos áttörés mellett aggasztó jelenség is napvilágra került: a kutatók emberi eredetű hulladékokra bukkantak a legnagyobb óceáni mélységekben, beleértve műanyag tasakokat és egy mosókosarat is. Bár a mélytengeri mikrobák képesek lebontani néhány szennyező anyagot, a kutatók szerint ez nem mentesíti az emberiséget a felelősség alól. A tanulmány végül arra világít rá, hogy az élet még a legkegyetlenebb körülmények között is kitart – de a jelenlegi felfedezések csak a jéghegy csúcsát képviselik a hadál övezet rejtélyeiből.</p><br></p>
 <p>Ez a cikk a Neural News AI (V1) verziójával készült.</p>
 <p>Forrás: <a href="https://gizmodo.com/researchers-discover-thousands-of-new-species-in-the-oceans-deepest-trenches-2000574604" target="_blank" rel="noopener noreferrer">https://gizmodo.com/researchers-discover-thousands-of-new-species-in-the-oceans-deepest-trenches-2000574604</a>.</p>
 <p>A képet <a href="https://unsplash.com/photos/brown-and-green-mountains-under-blue-sky-during-daytime-NJXy_PUWpdg" target="_blank" rel="noopener noreferrer">FETHI BOUHAOUCHINE</a> készítette, mely az <a href="https://unsplash.com/@titouhwayne" target="_blank" rel="noopener noreferrer">Unsplash</a>-on található.</p>

A mélytenger titkai: az ismeretlen élet a hadál övezetben
A Föld hadál övezete a tenger szintje alatt 6000-11 000 méter mélyen található, és a világ legkevésbé feltárt területei közé tartozik. Új kutatások feltárják ezt a drámai környezetet és az itt élő lényeket, amelyek a szélsőséges körülmények ellenére is itt találtak otthonra. A kutatók egy korszerű kínai tengeralattjáróval, a Fendouzhe-vel több mint 10 900 méter mélyre merültek, és több száz biológiai mintát gyűjtöttek a Yap-árokból, a Fülöp-szigeteki medencéből és a Mariana-árokból – a Föld legmélyebb óceáni árkából. A mintákban dokumentált több mint 7000 mikrobafajból több mint 89% korábban ismeretlen volt. A kutatók a Cell folyóiratban publikált tanulmányukban kiemelik a mikrobák "rendkívüli újszerűségét, diverzitását és heterogenitását", amelyeket a szélsőséges környezeti feltételek és a hadál övezet kényes topográfiája egyaránt befolyásol. A Mariana-árok Környezeti és Ökológiai Kutatása (MEER) projekt keretében végzett munka az első rendszerszintű betekintést nyújtja a hadál övezet ökoszisztémájába. A hadál övezetben extrém nyomás, közel fagypontos hőmérséklet, alacsony tápanyagszint és szinte teljes sötétség uralkodik. Ennek ellenére a mintákban 7564 mikrobafajt dokumentáltak, melyek 89,4%-a teljesen új volt. A mikrobák genetikai sokszínűsége különféle túlélési stratégiákat mutatott fel. A MEER projekt keretében ugyanazon a napon még két további tanulmány is megjelent, amelyek a hadál övezetben élő állatok adaptációs mechanizmusait vizsgálják. Az egyik tanulmány szerint az amfipódok (kis rákféle lények) szimbiózisban élnek baktériumokkal, ami lehetővé teszi számukra, hogy a szélsőséges körülmények között is prosperáljanak. A másik kutatás arra utal, hogy a tenger szintje alatt 3 kilométernél mélyebben élő halak mindegyikénél megtalálható egy genetikai mutáció, amely segít nekik kezelni a hideget, a nyomást és a napfény hiányát. A harmadik tanulmány feltárja, hogy bizonyos tengeri élőlények mikor jutottak le ilyen mélységekbe – például az angolnák mintegy 100 millió évvel ezelőtt kolonizálták a mélytengert, ami lehetővé tette számukra, hogy túléljék a dinoszauruszokat kiirtó meteoritbecsapódást. A három tanulmány együttesen azt bizonyítja, hogy a mikroorganizmusok és a nagyobb méretű élőlények hasonló adaptációs mechanizmusokat fejlesztettek ki a hadál övezetben. A kutatók szerint ez a konvergens adaptáció a fajhatárokat és biológiai tartományokat is átíveli. Azonban a mélytengeri kutatások során nem csak új fajokat találtak – emberi hulladékot is felfedeztek, például műanyag zacskókat, üdítős dobozokat és egy mosókosarat is. "Ez mélységesen megdöbbentett minket" – mondta Weishu Zhao, a Sanghaji Jiao Tong Egyetem extremofil mikrobiológusa. Bár a mélytengeri mikrobák képeseknek tűnnek néhány emberi szennyező anyag lebontására, ez csekély vigasz annak fényében, hogy az emberiség lábnyoma elérte az óceánok legmélyebb pontjait is. Végül pedig a tanulmány egykor élettelennek hitt övezet rendkívüli biodiverzitásáról nyújt betekintést, bizonyítva, hogy az élet mindig megtalálja a módját a túlélésre.