<p><p>### A kétely demokratikus ereje: Miért fontos a bizonytalanság tűrése a populizmus ellen</p><p>A mai világban a bizonyosságot fegyverként használják, a bizonytalanságot pedig gyengeségnek tekintik – pedig éppen a kétely védelme lehet az egyik legdemokratikusabb tett, amit tehetünk. Donald Trump, amikor a Harvardot „radikális toborzó központnak” nevezte és meg akarta vonni a kutatási támogatásokat, nem csupán a felsőoktatás elleni ellenségeskedéstől kellett tartanunk, hanem attól is, hogy ez a bizonytalanság iránti intolerancia tünete. A klímaváltozás, a mesterséges intelligencia vagy a migráció olyan összetett kérdések, amelyekre nincs egyszerű válasz. Mégis a közbeszédben egyre inkább büntetik a habozást, és jutalmazzák a radikális bizonyosságot. A kételyt gyengeségnek, a komplexitást pedig árulásnak állítják be.</p><p>### A populizmus pszichológiája: Miért vonzó a hamis bizonyosság?</p><p>A populista vezetők nem csupán megoldásokat kínálnak – hanem kognitív megkönnyebbülést. A rendszerszintű problémákat egyszerű erkölcsi csatákká redukálják, ellenségeket neveznek meg, és abszolút kijelentésekkel nyugtatják meg a társadalmat: „Neked van igazad, nekik nincs. Egyedül én tudom megoldani.” A pszichológiai kutatások szerint az emberek a bizonytalanság miatti kényelmetlenség elől gyakran a „kompenzációs kontroll” felé fordulnak: olyan vezetőkhöz, összeesküvés-elméletekhez vagy abszolút ideológiákhoz, amelyek látszólagos rendet teremtenek. Ugyanakkor a bizonytalanság tűrése kognitív előnnyel is jár: azok, akik képesek ellentmondásos gondolatokat is feldolgozni, kevésbé hajlamosak elfogult véleményekre, és nyitottabbak a párbeszédre.</p><p>### Az egyetemek szerepe: Miért célpont a bizonytalanság műhelye?</p><p>A felsőoktatás legjobb hagyományai szerint az egyetemek nem csupán tűrik a bizonytalanságot – hanem aktívan művelik azt. A tudományban a Popper-féle falszifikáció elve szerint a fejlődés nem a hit megerősítésén, hanem a kétségek felvetésén alapul. A humán tudományokban Szókratész példája mutatja, hogy a tudás a saját korlátaink felismerésével kezdődik. Ez az „episztemikus alázat” azonban egyre inkább ütközik a közbeszéddel, ahol a teljesítmény és a tribális hűség fontosabb, mint a kritikai gondolkodás. Világszerte – Hollandiától Magyarországig, Indiától Argentínáig – az egyetemeket azért támadják, mert független gondolkodásra tanítanak, és veszélyt jelentenek az egyszerű narratívákra épülő hatalom számára.</p><p>### A remény jelei: Hogyan válhat a kétely az előrehaladás motorjává?</p><p>A kutatások szerint a kontrollvesztés érzése nem mindig vezet összeesküvés-elméletekhez vagy erősemberekhez való ragaszkodáshoz. Sok ember a tudományban, az intézményekben és a kollektív tanulásban keres megnyugvást. Azok, akik képesek elviselni a bizonytalanságot, hajlamosabbak új bizonyítékokat mérlegelni és revízióra nyitottak maradni. A demokrácia működéséhez éppen ez a hozzáállás kell: a kompromisszumkészség, a kritikai gondolkodás és az alázat, hogy nem mindenre van válaszunk. John F. Kennedy szavaival élve: „Minél többet tudunk, annál nagyobb a tudatlanságunk.” A kétely nem bénít meg – hanem lehetővé teszi a fejlődést. A jövő nem a biztos válaszoké, hanem a jó kérdéséké lesz.</p><br></p>
 <p>Ez a cikk a Neural News AI (V1) verziójával készült.</p>
 <p>Forrás: <a href="https://www.salon.com/2025/07/13/in-defense-of-doubt-act-of-resistance-in-an-age-of-bogus-certainty/" target="_blank" rel="noopener noreferrer">https://www.salon.com/2025/07/13/in-defense-of-doubt-act-of-resistance-in-an-age-of-bogus-certainty/</a>.</p>
 <p>A képet <a href="https://unsplash.com/photos/a-blue-question-mark-on-a-pink-background-oZuBNC-6E2s" target="_blank" rel="noopener noreferrer">Towfiqu barbhuiya</a> készítette, mely az <a href="https://unsplash.com/@towfiqu999999" target="_blank" rel="noopener noreferrer">Unsplash</a>-on található.</p>

A kétely demokratikus erő: Miért fontos a bizonytalanság a válságok korában
1. **A bizonytalanság védelme a demokrácia utolsó bástyája lehet** – Donald Trump Harvardot „radikális toborzó központnak” nevezte, de a valódi cél a kétségek elnyomása. A demokrácia azonban a kételyekre épül, nem a vak bizonyosságra. 2. **A populizmus győzelme a komplexitás elleni háborúban** – Klímaváltozás, migráció, háború: ezek nem fekete-fehér kérdések, mégis a közbeszéd bünteti a tétovázást. A populisták abszolútumokban gondolkodnak, míg a valóság árnyaltabb. 3. **Az egyetemek célkeresztjében – mert kérdéseket merészelnek feltenni** – A hatalom számára veszélyesek azok az intézmények, amelyek a bizonytalanság tűrésére tanítanak. Orbán, Modi és más autoriter vezetők is az egyetemi függetlenséget akarják megtörni. 4. **A közösség ára: miért válik a bizonyosság identitássá?** – A szélsőséges nézetek nem csupán meggyőződés, hanem tribális tartozás jele. A kétségek magányosak, a radikalizálódás viszont közösséget és elfogadást ígér.