### A Göttingen-i matematika bukása és a tudomány menekülése a nácizmus elől
1934-ben David Hilbert, a német matematika nagy öregmestere, vacsorázott Bernhard Rusttal, a náci oktatási miniszterrel. Rust megkérdezte: „Hogy áll Göttingenben a matematika most, hogy megszabadult a zsidó befolyástól?” Hilbert válasza tömör volt: „Göttingenben már nincs matematika.” Ez a történet mára folklórrá vált, egy szimbólumma, ami a nácik által okozott tudományos pusztulást örökíti meg. 1933-ban, Hitler hatalomra jutása után, a zsidó és kommunista származású professzorok törvényileg eltávolíthatóvá váltak az egyetemekről. Göttingen, amely korábban a világ matematikai központja volt, 18 kiváló tudósa nélkül maradt – köztük olyan nevek, mint Richard Courant és Emmy Noether. A német matematikai hagyomány összeomlása lehetővé tette, hogy az Egyesült Államok átvegye a vezető szerepet, és a menekült tudósok segítségével olyan intézmények épüljenek fel, mint a Princeton-i Institute for Advanced Study (IAS).
### A történelem visszhangja: a tudomány és a populizmus ütközete
A cikk szerzője, Evelyn Lamb, párhuzamot von a náci időszak és a Trump-korszak tudományellenes politikája között. Bár a történelmi kontextusok eltérőek, a hasonlóságok aggasztóak: a szakértők marginalizálása, a tények relativizálása és a bevándorlók elleni hangulat mind a tudományos közösségre nézve kockázatot jelentenek. Ahogy Julia Ault, a Utah Egyetem német történész professzora hangsúlyozza, a társadalmi frusztrációk hasonló mechanizmusokat indíthatnak el – a nácik idején a zsidó közösség, ma pedig a bevándorlók váltak céltáblává. A tudományos intézmények törékenységét Carl Friedrich Gauss és David Hilbert egykori bástyája, a göttingeni egyetem bukása is bizonyítja: a politikai radikalizmus néhány hónap alatt képes volt elpusztítani évszázados hagyományokat.
### Az Institute for Advanced Study és a menekült tudósok öröksége
Az 1930-ban alapított IAS nemcsak menedéket nyújtott a németországi üldöztetés elől menekülő zsidó tudósoknak, hanem az USA tudományos felzárkózásának is alapkövévé vált. Abraham Flexner, az intézmény egyik alapítója, kiemelte, hogy a menekültek befogadása nemcsak humanitárius gesztus, hanem stratégiai előny is volt. Az IAS falai között olyan legendák dolgoztak, mint Albert Einstein, John von Neumann vagy Kurt Gödel, akik meghatározó szerepet játszottak a modern matematika és fizika fejlődésében. A történet tanulsága egyértelmű: a tudomány nemzetközi, és a politikai fanatizmus ellenére is képes átívelni határokat. Az USA mai tudományos vezető pozícióját nagyban azoknak a menekült tudósoknak köszönheti, akiket a nácizmus elől befogadtak – ezért a jelen kihívásai is komoly figyelmet érdemelnek.
Ez a cikk a Neural News AI (V1) verziójával készült.
Forrás: https://undark.org/2017/02/01/math-lesson-hitlers-germany/.
A képet Thomas T készítette, mely az Unsplash-on található.