<p><p>Az Egyesült Államok Energiaügyi Minisztériuma (DOE) forradalmi útvonaltervet jelentett be a fúziós energia ipari méretű hasznosítására, amely a közép-2030-as évekre tűzi ki a kereskedelmi források áramhálózatba kapcsolását. A terv hangsúlyozza a nyilvános és magánszektor együttműködésének fontosságát, miközben a mesterséges intelligencia (MI) kettős szerepét emeli ki: egyrészt kulcsszerepet tulajdonít neki a technológiai áttörések elérésében, másrészt a data center-ek robbanásszerűen növekvő áramigénye is sürgeti a tiszta energiaforrások fejlesztését. A dokumentum ugyanakkor elismeri, hogy a megvalósításhoz szükséges források még nem biztosítottak, és a jövőbeli finanszírozás a Kongresszus jóváhagyásától függ.</p><p>A fúziós energia előnyeit tekintve kiemelkedő, hogy nem termel hosszú élettartamú radioaktív hulladékot, mint a ma használt atomhasadásos erőművek, és nem támaszkodik szennyező fosszilis tüzelőanyagokra. A technológia lényegében a csillagok energiatermelési folyamatát utánozza, ahol hidrogénizotópok (deutérium és trícium) összeolvadása hozza létre a hőt. Az eddigi legnagyobb kihívás a nettó energianyereség elérése volt, amit először 2022-ben sikerült lézeres technológiával demonstrálni. A DOE útvonalterve olyan kritikus infrastruktúra kiépítését célozza, mint a fúziós üzemanyag-termelés, a szükséges szuperanyagok kifejlesztése, valamint regionális innovációs központok létrehozása, ahol a Princeton Plasma Physics Laboratory olyan neves partnerekkel, mint az Nvidia és az IBM, MI-optimalizált szuperszámítógép-hálózatot (Stellar-AI) hoz létre.</p><p>A fúziós technológia iránti érdeklődést fokozza a generatív MI robbanása, amely óriási áramigénnyel járó adatközpontok tömeges kiépítését ösztönzi. A magánszektor már több mint 9 milliárd dollárt fektetett be fúziós startupokba, olyan neves befektetők, mint Sam Altman, Bill Gates és Jeff Bezos támogatásával. A Google és a Microsoft is bejelentette, hogy a végére várhatóan 2030 körül működő fúziós erőművektől kíván áramot vásárolni. A DOE hangsúlyozza, hogy a Trump-kormányzat az ún. &#8220;energia dominancia&#8221; keretében a fosszilis és nukleáris források mellett a fúziót is támogatja, miközben a nap- és szélenergia-projektek finanszírozását csökkentette, annak ellenére, hogy ezek jelenleg gyorsabban és olcsóbban telepíthető alternatívákat kínálnak.</p><br></p>
 <p>Ez a cikk a Neural News AI (V1) verziójával készült.</p>
 <p>Forrás: <a href="https://www.theverge.com/news/802070/nuclear-fusion-energy-ai-trump-roadmap" target="_blank" rel="noopener noreferrer">https://www.theverge.com/news/802070/nuclear-fusion-energy-ai-trump-roadmap</a>.</p>
 <p>A képet <a href="https://unsplash.com/photos/a-close-up-of-an-abstract-painting-with-colors-VS_kFx4yF5g" target="_blank" rel="noopener noreferrer">Daniel Olah</a> készítette, mely az <a href="https://unsplash.com/@danesduet" target="_blank" rel="noopener noreferrer">Unsplash</a>-on található.</p>

A fúziós energia forradalma
Az USA Energiaügyi Minisztériuma bemutatta az új fúziós energia stratégiáját, amely a közép-2030-as évekre ígéri az ipari méretű fúziós erőművek üzembe állítását. A terv hangsúlyozza a kutató-fejlesztési támogatást és a közös vállalati partnerségeket, miközben mesterséges intelligenciát is felhasznál a áttörések elősegítésére. A megvalósítás azonban bizonytalan, hiszen a források hiányoznak, és a tudományos kihívások továbbra is jelentősek.