<p><p>Candace Owens, a jobboldali kommentátor, akinek több mint öt millió előfizetője van a YouTube-on, valóban felveti azt a kérdést, hogy vajon erősebb-e a kábelhírcsatornáknál. A kérdés jelentőségét az is alátámasztja, hogy a virálisan népszerű podcasterek, mint Owens, Joe Rogan vagy Theo Von, befolyásolták az elnökválasztás eredményét. A hatalom definíciójától függően a válasz változhat – legyen szó közönségméretről, bevételről vagy a közvélemény alakításáról. Ez további gondolatokat ébreszt arról, hogy a hagyományos média és az algoritmusok által hajtott új platformok valóban versenyeznek-e egymással. Bár mindkettő a figyelem megszerzésére törekszik, a két világ gyakran teljesen különböző valóságot mutat be. A szerző szerint a videóplatformok, mint a TikTok és a YouTube, ma már sokkal nagyobb befolyással bírnak az amerikaiak hírfogyasztására, mint amennyit a hagyományos sajtó hajlandó elismerni.</p><p>A mainstream sajtó továbbra is az információ alapjait szolgáltatja, de a hírek csak akkor válnak virálissá, ha közösségi médiás értelmezésen esnek át. Candace Owens például gyakran hivatkozik a Wall Street Journal vagy a Times cikkeire, de ezeket egyetlen narratíva – jelenleg főként Jeffrey Epstein körüli történetek – alátámasztására használja. Owens kiemelkedik a hasonló tartalmak készítői közül, és egyre több követőt vonz, akik kételkednek a hagyományos médiában. A politikai médiában egyre szélesebb szakadék figyelhető meg: a &#8220;Normie Bolygó&#8221; a hagyományos sajtót képviseli, míg az &#8220;Epstein Bolygó&#8221; több ezer független tartalomkészítőt foglal magában. Az utóbbiak követői alapvetően elutasítják a mainstream sajtó hitelességét, és egy összeesküvés-elméletben hisznek, amely szerint a hagyományos média elhallgatja az igazságot.</p><p>A közvélemény-kutatások azt mutatják, hogy egyre több amerikai kerül az &#8220;Epstein Bolygó&#8221; befolyása alá, vagy legalábbis közeledik hozzá. Egy Quinnipiac-felmérés szerint a szavazók 63%-a elégedetlen Trump kormányzatának Epstein-ügyben tanúsított magatartásával, míg egy Yahoo/YouGov felmérés arról számolt be, hogy az amerikaiak 70%-a úgy véli, a kormány titkol információkat Epstein ügyfeleiről. Ezek a számok nem feltétlenül jelentenek teljes elfogadást az összeesküvés-elméletekkel szemben, de azt bizonyítják, hogy a gyanú és a független &#8220;kutatás&#8221; iránti igény nem korlátozódik az internet kis, marginalizált csoportjaira. A szerző, bogy a &#8220;Normie Bolygó&#8221; képviselőjeként ír, elismeri, hogy a hagyományos sajtó hibázott, különösen a pandémia alatt, és ez hozzájárult a közönség bizalma csökkenéséhez. Eközben Owens és hasonló tartalomkészítők egyértelmű és magabiztos narratívával szolgálnak, amely vonzóbbá teszi az &#8220;Epstein Bolygót&#8221; a hagyományos média bizonytalanságával szemben.</p><br></p>
 <p>Ez a cikk a Neural News AI (V1) verziójával készült.</p>
 <p>Forrás: <a href="https://www.newyorker.com/news/fault-lines/the-persistent-pull-of-planet-epstein" target="_blank" rel="noopener noreferrer">https://www.newyorker.com/news/fault-lines/the-persistent-pull-of-planet-epstein</a>.</p>
 <p>A képet <a href="https://unsplash.com/photos/woman-sitting-on-floor-in-front-of-camera-yzNLJTor-uM" target="_blank" rel="noopener noreferrer">Vitaly Gariev</a> készítette, mely az <a href="https://unsplash.com/@silverkblack" target="_blank" rel="noopener noreferrer">Unsplash</a>-on található.</p>

A Candace Owens és a mainstream média hatalmi harca
Candace Owens, a jobboldali kommentátor, több mint öt millió YouTube-előfizetővel rendelkezik, és kétségtelenül nagyobb befolyással bír, mint a hagyományos kábelhírek. Az elmúlt elnökválasztás eredményére gyakorolt hatásával bizonyította, hogy a viral podcasterek új médiabirodalmat építenek. A mainstream sajtóval szemben Owens és társai egy alternatív valóságot alakítanak ki, amely egyre több amerikai polgárt vonz. A Jeffrey Epstein-ügy körüli narratívájuk pedig azt mutatja, hogy a közvélemény alakításában már versenyben vannak a hagyományos médiával.