<p><p>A világ legnagyobb élő halának, a cetcápának számos veszélyt jelent az emberi tevékenység. Új kutatások szerint a cetcápák jelentős része egy népszerű és védett turisztikai régióban, az indonéz Bird’s Head tengeri övezetben, emberi tevékenységből származó sérüléseket visel. A tengerbiológusok több mint egy évtizedes megfigyeléseit elemezve azt találták, hogy a cetcápák több mint felénél voltak emberi eredetű sérülések, amelyek jelentős része elkerülhető lett volna. A kutatás szerzője, Edy Setyawan hangsúlyozta, hogy még a védett övezetekben is fennállnak a kockázatok, mivel a halászati felszerelések és a turizmus továbbra is veszélyeztetik ezeket a szelíd óriásokat.</p><p>A cetcápa, amely akár 12 méter hosszú és 18 tonnás is lehet, a világ legnagyobb hala, ugyanakkor ártalmatlan szűrőevő, amely főleg planktont fogyaszt. Bár a meleg és trópusi vizekben világszerte megtalálható, fajuk veszélyeztetetté vált az elmúlt évtizedekben az emberi tevékenységek, például a vadászat, az éghajlatváltozás és a véletlen fogások miatt. A faj lassú regenerálódását az is nehezíti, hogy akár 30 évig is eltarthat, amíg a cápák elérik az ivarérettséget.</p><p>A kutatás során a csapat 13 évnyi adatot elemezve 268 egyedi cetcápát azonosított, közülük körülbelül 200-nál voltak látható sérülések. Ezek mintegy 80%-a emberi tevékenységnek tulajdonítható, leginkább a halászhajókkal és úszó halászplatformokkal (baganokkal) való ütközésekből eredtek. A szerencsés hírem, hogy a súlyos sérülések, mint például az amputációk, viszonylag ritkák voltak. A kutatók szerint egyszerű intézkedésekkel, például a platformok éles éleinek eltávolításával, a hajóforgalom korlátozásával és a felelős turizmus előmozdításával jelentősen csökkenthető a cetcápák sérülésének kockázata.</p><p>A pozitívum, hogy a régióban főleg fiatal, ivaréretlen hím cetcápák találhatók, ami arra utal, hogy a Bird’s Head övezet fontos nevelőhelyként szolgál a faj számára. A jövőben a kutatók műholdas nyomkövetéssel kívánják követni a cápák vándorlását és populációs trendjeit, ami további információkkal szolgálhat a faj védelmének erősítéséhez.</p><br></p>
 <p>Ez a cikk a Neural News AI (V1) verziójával készült.</p>
 <p>Forrás: <a href="https://gizmodo.com/whale-sharks-are-getting-brutalized-by-tourists-and-fishers-2000649071" target="_blank" rel="noopener noreferrer">https://gizmodo.com/whale-sharks-are-getting-brutalized-by-tourists-and-fishers-2000649071</a>.</p>
 <p>A képet <a href="https://unsplash.com/photos/underwater-photography-of-man-wearing-black-shorts-with-two-black-whale-sharks-wUQkpKkRhOs" target="_blank" rel="noopener noreferrer">Jorge Rosal</a> készítette, mely az <a href="https://unsplash.com/@yortrosal" target="_blank" rel="noopener noreferrer">Unsplash</a>-on található.</p>

Bálnacápák sebei az emberi tevékenység árnyékában
A bársonyos óriások, a világ legnagyobb halai, még védett övezetekben sem menekülhetnek az emberi tevékenység következményei elől. Új kutatások szerint a madárfej-torkolat tájegységben élő bálnacápák több mint fele emberi eredetű sérüléseket visel, főként halászfelszereléssel és turizmussal való ütközésből eredő sebeket. A megelőzhető sérülések ellenére egyszerű intézkedések – éles peremek eltávolítása a halászplatformokról, lassú hajózási zónák bevezetése – jelentősen csökkenthetnék a veszélyeztetett fényűző óriások sérülését. A Frontiers in Marine Science című folyóiratban publikált tanulmány rávilágít, hogy a fenntartható turizmus és halászat kulcsfontosságú a bálnacápák védelmében.